Látogatás a Gödöllői Városi Múzeumban
Úgy néz ki, regényt írok Adyról és Lédáról ifjúság környezetben, némi párhuzamos világokkal, ármánnnyal na meg szerelemmel megspékelve. Monjduk most kicsit pihenőágra került a regény látva a magyar könyvipar küszködését, de majd erőt gyűjtök és csak azért is befejezem. (Inspirációs képek itt) Erről a projektről beszélgetve ajánlotta volt irodalom tanárnőm a gödöllői helytörténeti múzeumot, mert itt megtalálható Lédáék egyik szobájának berendezése. Brüll Adél és férje 1925-ben költöztek Gödöllőre, a Praznovszky villába. Ha jól tudtom, ez a ház ma már nem áll. Adél 1930-ig lakott Gödöllőn, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Az én történetem Adélja ugyan Nagytarcsán él és vadóc tinilány, azért mégis csak felnyaláboltam a családot, hogy megnézzük, milyen bútorok közt élt Ady múzsája. Karácsony előtt voltunk egy-két nappal, ilyenkor csak a legádázabb kultúra kedvelők mennek múzeumba. Így esett tehát, hogy csak mi hárman látogattuk a kiállítást, illetve a nagyon kedves idegenvezető hölgy, aki minden kérdésünkre válaszolt.
Szüleim állítása szerint voltam már régebben a múzeumban, de valószínűleg annyira kicsi voltam, hogy nem emlékszem. A múzeumot azóta gyönyörűen felújították, szépen berendezett termek várják a látogatót, nagyon modern interaktív felületekkel.
Gödöllő története
Gödöllő uradalmi központ volt, de igazi felvirágzása akkor kezdődött, amikor a kiegyezés után (1867) a kastély a királyi pár tulajdonába került. Az ő jelenlétük, illetve a főváros közelsége vonzóvá tette a települést a pestiek számára. Jómódú polgárok, színésznők, írók, múzsák választották pihenőhelyükül.
A két világháború közt a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. Egy-két éve apu el is hozott minket megnézni a bunkert. 1927-ben megkezdődött a gödöllői járás mintajárássa alakítása, megnyitotta kapuit az Egészségház és a Szülőotthon. 1924-ben a koronauradalomtól kapott földön megalapítják a Gödöllői Premontrei Reálimnáziumot. 1966-tól Gödöllő járási jogú város.
Ez bizony az, aminek látszik. Egy nagyon elegáns illemhely.
Külön szegletet szenteltek az iskolai életnek. Itt például egy óriási abakusz látható. Hol voltak akkor még a zsebszámoló gépek?
A várva várt Léda szobabelső.
Világháborús emlékek. Ferenc József imádkozik a népéért.
Trafik belső. Bizony bizony már akkor is létezett a Nivea krém. Állítólag óvszert is árultak, de azt nem sikerült megtalálnom, akárhogy meresztgettem a szemem.
Emlékek a huszadik század nehézségeiről
Egy kis retró hangulat. Anyu magyarázata szerint az emberek azért gyűjtötték a sörös dobozokat, mert ezek afféle státusz szimbólumok voltak.
A kiállítás következő részét a gödöllői művésztelepnek szentelték. Azt hiszem, rám ezek a termek gyakorolták a legnagyobb hatást. Érdekes megfigyelni, ahogy a magyar népművészet motívumai keverednek a szecesszióval, egészen különleges és csodálatos.
Magyar csillagképek. Sok csillagképnek vagy égi jelenségnek van magyar népi neve, gondoljuk csak a Fiastyúkra vagy a Göncölszekérre. Nagyon inspirálónak találtam ezt a képet, és biztos vagyok benne, hogy az élményből születik majd pár vers vagy novella.
Ebbe a képbe beleszerettem.
Ezt az ajtót Ferenc József ajándékozta a kezelőorvosának.
Relikviák a máriabesnyői kegyhelyről.
Mindenféle tárgyak.
A magyar cserkészetnek is külön terme van, csupa érdekes memoribíliával. Például a Lord Ruthermere-től kapott karóra, amit azért érdemelt ki a magyar csapat, mert csak az ő sátrukat nem vitte el a vihar. 1933-ban Gödöllőn cserkész jamboree-t rendeztek, ahová még Jamaikából és Új Zélandról is jöttek vendégek.
Végül pedig a Remsey családról láthattunk érdekes időszaki kiállítást.
Szeretném megköszönni a tárlatvezetést, illetve a kellemes élményt. Nagyon sokat tanultam a kiállításokból, és sok érdekes dologba nyerhettem bepillantást. Biztos vagyok benne, hogy az itt látottak még megihletnek, egy magyar csillagképekről szóló versre vagy egy gödöllői jamboreen játszódó ifjúsági regényre.
A Gödöllői Városi Múzeum honlapja