Piszkos Tizenkettő Interjú Sorozat: Greff Magdi

Piszkos Tizenkettőről:

Az ősz folyamán készítettem pár szerzői interjút amerikai szerzőkkel, velem is készült pár. Innen jött az ötlet, hogy a következő tizenkét hónap során elbeszélgetek tizenkét magyar szerzővel írásról, a megjelenő műveikről vagy csak úgy az élet dolgairól. Az interjúk minden hónap 12-én jelennek meg.

Az októberi interjúalanyról:

Greff Magdi Húzós szerelem című regénye nem sokára megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Az írónő az Aranymosás legutóbbi szériájának Rakéta projektes nyertese.

1. Húzós szerelem című regényed, amely Helló, Belgium! munkacímen versenyzett az Aranymosás regény pályázaton, bekerült a Rakéta projektbe, ahol sikeresen vetted az átírás nehézségeit, és a Könyvmolyképző Kiadó megjelenést ajánlott a regényednek. Mit éreztél, amikor meghallottad, hogy megjelensz? Melyik volt a pályázás legnehezebb része?

Megkönnyebbültem, amikor megtudtam, hogy a Kiadó elfogadta az átdolgozást. A nagyon örülök érzés egy kicsit később jött, mert valójában csak mostanság fogtam fel, hogy nemsokára könyv formájú lesz a regény. Hihetetlen, hogy már van saját ISBN száma, fent van Moly-on, és szerintem mire az interjú megjelenik, már van végleges borítója is és előrendelhető a Könyvmolyképző webshopjában. Alig várom, hogy a kezembe foghassam.

Elég dinamikus személyiség vagyok, jó sűrű életem van, ezért a pályázás legnehezebb része nem a regény megírása, vagy az átdolgozással járó rengeteg munka, hanem a döntésig eltelt jó néhány hónap volt. Kicsit nehezen tudtam elfogadnom, hogy az írói lét kötelező velejárója a várakozás, de ahogy visszagondolok az elmúlt időszakra, valójában csak nekem tűnt hosszúnak. Az Aranymosás egy egyedülálló lehetőség a magyar írók számára, és a Kiadó megfelelő időn belül hozta meg a döntéseit. Örülök, hogy a pályázat résztvevője lehettem.

2. Honnan jött a Húzós szerelem ötlete?

A regény ötlete elég régi, még gimnazista koromból származik. Akkoriban is sokat írtam, és főleg olyan eseményeket dolgoztam fel, amik megtörténtek velem. De ez egyáltalán nem valami klasszikus naplóféle volt, hanem leírtam a megtörtént eseményt valós vagy kitalált szereplőkkel, valós vagy kitalált környezetben, kiegészítettem leírásokkal és egyéb kellékekkel, kitaláltam a párbeszédeket. Ezeket a történeteket magamnak írtam, szórakozásból. És jellemzően sosem fejeztem be őket, mert menet közben mindig elfogyott a lelkesedésem, vagy valami fontosabb kamasz dolgom lett. Aztán néhány éve úgy alakult, hogy több lett a szabadidőm és férjem tanácsára ismét elkezdtem foglalkozni az írással, és elővettem egy ilyen régi, befejezetlen történetet. Ez volt az alapötlet, de tényleg csak alapötlet maradt, mert a Húzós szerelemnek már semmi kapcsolata sincs az eredeti történettel.

3. A regényben fontos szerepet kap a sport, pontosabban a kajak. Ismerős vagy a vízi – illetve versenysportok világában, vagy utána kellett járnod a dolgoknak?

Igen, évekig versenyszerűen kajakoztam és ma is lejárok a vízitelepre evezni, van egy saját hajóm. Ezért is választottam az első regénynek olyan háttérvilágot, amiben otthonosan mozgok, ismerem a kulisszatitkait.

4. Dolgozol most valami újdonságon? Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Már készül az újabb regényem. Ennek is sport lesz a háttere, de még nem árulom el, hogy melyik sportág. Ebben a történetben is lesz egy olyan sajátosság, különleges vonás, ami kiemeli majd a hasonló történetek közül. Legalább is ezen dolgozom. A mindennapjaimnak is valamilyen formában része a sport, szívesen foglalkozom ezzel a témával, így még szeretnék megírni néhány olyan regényt, aminek a hátterét valamelyik sportág adja.

5. Milyen „civil” munkáid voltak már, és befolyásolták-e ezek a történeteid?

Nem túl változatos a munkás előéletem. Agrárközgazdász diplomám van és mindig is pénzügyi, számviteli területen dolgoztam. Egy ideig könyveltem otthon, amikor a családi élet így kívánta, de jelenleg éppen adószakértő vagyok. Nem tudom megítélni, hogy ez befolyásolja-e az írói hangomat, és egyelőre a történeteimben nem jelenik meg ez a szakma. De felmerült már az ötlet, hogy jó krimiket lehetne írni erről a területről.

6. Milyen gyakorisággal írsz? Van valamilyen furcsa írós szokásod?

Nekem az írás alapvetően kikapcsolódás a szigorú szabályok közé szorított szellemi munka után, így hullámzó gyakorisággal akkor írok, ha időm és kedvem engedi. Látszólag ennek kicsit ellentmond, hogy ilyen módszerrel egyáltalán a végére tudok érni egy történetnek, de eddig még mindig sikerült. A minden-nap-írjunk-valamennyit nekem nem vált be, kell legalább egy félnapnyi összefüggő idő, hogy érdemben haladni tudjak. Ilyenkor nincs más elfoglaltságom, és nem hagyom, hogy elterelődjön a figyelmem. Az utóbbi gondolatokat elsősorban az írás fizikai részére értettem, mert egyébként folyamatosan agyalok – gyakran pihenésképen is – az aktuális témámon.

Szerintem nincs különösebb furcsa írós szokásom, hacsak az nem, hogy nem szeretek az íróasztal mellett ülve írni és itt az üléssel van problémám, mert munka közben is ülnöm kell. Így leggyakrabban az ágyon heverészve, ölemben a laptoppal dolgozom a történeteimen. Ja, és furcsa lehet az is, hogy amikor a családom is otthon van és körülöttem mászkál, akkor felteszek egy fejhallgatót, ami legtöbbször nem is szól, csak álcázom magam vele.

7. Hallgatsz zenét írás közben? Ha igen, ez befolyásolja szerinted a szöveget?

Teljesen változó. Attól függ, hogy mennyire vagyok stresszes a munkától vagy az élet egyéb dolgaitól. Ha nagyon kuszák a gondolataim, akkor a szövegmentes, nyugis, semleges zene általában segít ráhangolódni az írásra. Úgy értem a semlegest, hogy azokat a zenéket, amiket szeretek, nem tudom írás közben hallgatni, mert elterelik a figyelmemet. A Húzós szerelemben is sok, a nyolcvanas években menő, kedvenc zene van, de ezeket sem hallgattam írás közben. Csak a néma fejhallgató volt a fejemen.

8. Ha eltölthetnél egy kellemes vacsorát három (élő vagy holt) íróval, kik lennének azok, és miért?

Élőket mondok

Jennifer Ashley, mert ő az egyik kedvenc íróm. Az írónő nem túl ismert magyarul, csak egy felnőtt romantikus sorozata jelent meg a Kossuth kiadónál. Az összes egyéb regényét, sorozatát olvastam már, és valahányszor olvasom a történeteit, mindig megfogalmazódik bennem, hogy én is szeretnék hasonlót írni. Persze ehhez képest az első regényem teljesen más lett, de majd egyszer.

Kresley Cole, mert ő az egyik kedvenc könyvem írója. A legutóbbi regényeit már kisebb lelkesedéssel olvastam, de nem árulom el, hogy miért, mert több sorozatának több kötete is megjelenésre vár magyarul és senkinek sem szeretném előre elvenni a kedvét a folytatásoktól.

Jonas Jonasson, mert ő annyira fárasztó, hogy szívesen megismerném személyesen.

9. Volt valamilyen prekoncepciód az íróságról, ami időközben megváltozott? Szerinted az írás áldás vagy átok?

Számomra az írás nem átok, mert kikapcsolódást jelent. De azért áldásnak sem mondanám, mert aki írt már regényt, az tudja, hogy mennyi munka egyet összehozni. Prekoncepcióm sem volt soha, de valószínűleg nem kezdtem volna bele a tudatos írásba, ha világ nem változott volna ekkorát ezen a téren. Arra gondolok, hogy ma már a szórakoztató irodalom egy elismert kategória, a kreatív írás tanulható és tanítják is, erre kiváló példa a Könyvmolyképző íróiskolája. Aki hajlandó időt és energiát ráfordítani önmaga képzésére, annak az írói pálya akár tervezhetővé is válhat. A szórakoztató irodalom közegében elsősorban az olvasó és ezáltal a piac diktálja a feltételeket, a művészi önmegvalósításra pedig tökéletes a szépirodalom. Ez utóbbiban valószínűleg nem boldogultam volna.

10. Milyen műfajokat szeretsz írni? Melyik az, amit sohasem próbálnál ki?

Az első regényem romantikus tini-regény, és nagyon élveztem a megírását, így mondhatom, hogy ebben a műfajban szeretek írni. Próbáltam már novellában mást is, és most úgy érzem, hogy a valós alapú témákat tudom jól kezelni. De szívesen kipróbálnám a fantasy-t is. Viszont biztos, hogy horrort és a társait nem írnék. Olvasni sem szeretem.

11. Mikor kezdtél el írni? Ha éppen nem írsz, mivel töltöd szívesen a szabadidődet?

A család-írás-munka trió mellett nem sok szabadidőm marad, de azt a keveset elég változatosan töltöm. Nagyon szeretek olvasni – amúgy az íráshoz elengedhetetlen – és mindig van nálam könyv a táskámban. Rendszeresen sportolok, vagy ha úgy jön ki az időjárás, akkor kirándulunk, vagy szívesen bogarászok otthon a kertben. De tökéletesen elvagyok a heverészős filmnézéssel is. Sok minden érdekel, szívesen kipróbálok új dolgokat. De az a legfontosabb szabály, hogy a szabadidőmben szigorúan azt csinálom, amihez éppen kedvem van.

12. Mi a legnehezebb és legkönnyebb dolog az írásban?

Egy válaszom van mindkét kérdésre: időt találni rá.

Köszönöm szépen a válaszokat és sok szerencsét és ihletet!

 

Magdi írói Facebook oldala

Magdi könyvét itt jegyezhetitek elő.

 

A régebbi interjúk:

A decemberi Piszkos Tizenkettő interjút itt találhatjátok.

A januári Piszkos Tizenkettő interjút itt találhatjátok.

A februári Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

A márciusi Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

Az áprilisi Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

A májusi Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

A júniusi Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

A júliusi Piszkos Tizenkettő interjút itt találjátok.

Az augusztusi Piszkos TIzenkettő interjút itt találjátok.

A szeptemberi Piszkos TIzenkettő interjút itt találjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.