Görög mitológiás novellasorozatom, csak úgy mint a nyár, lassan a végét járja, a Szimplán Mesés! interjúim viszont teljes gőzzel dübörögnek immár negyed éve, és már a következő három hónap is be van ütemezve érdekesebbnél érdekesebb beszélgetésekkel. Úgy döntöttem hát, belevágok a blog történetének első nyereményjátékába, melynek során Melissa Albert: The Hazelwood című regényének angol nyelvű, dedikált, Owlcrate különkiadását sorsolom ki.
A játék két hétig tart, remélem kicsit feldobja az iskolakezdést és a nyár vége felett érzett szomorúságunkat. 🙂
May the odds be ever in your favour!
A feladat egyszerű, először is látogassátok meg a blog Facebook oldalát, aztán pedig böngésszétek át a két sorozatban megjelent posztokat, és válaszoljatok néhány kérdésre:
- Hogy hívják a törpekirályt, akinek birodalmába Zalka Csenge szívesen ellátogatna?
- Melyik író történetein alapuló „fanfictiönöket” imádta Gaura Ágnes gyerekkorában?
- Melyik Turay Kálmán könyvet említi Timár Krisztina?
- Mi a legfiatalabb párka neve „Gyöngyök sorsfonálon” c. novellámban?
- Mi a neve a cipőboltosnak „Papucsférj” c. novellámban?
- Melyik megálló Lánc törzshelye a „Golyó a szívbe”c. novellámban?
Ezeket a válaszokat be tudjátok írni a Rafflecopteres mezőkbe. További pontokat szereztek, ha kommentáltok jelen blogposzt alá, és megírjátok, mi a kedvenc modern tündérmese/népmese/ mítosz feldolgozásotok, illetve, ha meglátogatják kedves interjúalanyaim oldalait.
Ez egy próbafutam, mert még sosem csináltam nyereményjátékot, de ha jól sikerül, akkor számíthattok még pár ilyenre a jövőben, van pár dedikált különkiadásom, ami csak rátok vár 😉
Köszönöm a részvételt, és jó játékot!
Én idén csöppentem bele a modern mesefeldolgozások világába, de úgy érzem egy új kedvencre találtam. Télen olvastam Eowyn Ivey: The Snow Child c. művét, aztán a NetGalley előolvasási lehetőségének köszönhetően Jane Rosenberg LaForge: The Hawkman c. regényét, legutóbb pedig Naomi Noviktól a Spinning Silvert. Úgy gondolom, hogy az ilyen fajta történetekben rengeteg a fantázia, és hihetetlen kreativitásról árulkodik, hogy egy-egy író milyen plusz szálat, új elemet, különleges újraértelmezést tud hozzáadni a már ismert történetekhez. Természetesen kíváncsi vagyok The Hazel Woodra is, és most megyek olvasgatni a blogodat. Köszönjük szépen a nyereményjátékot, a bloghoz pedig sok sikert! (Nagyon tetszik a névválasztás 😉 )
Köszönöm szépen a kedves és információdús hozzászólást! Bevallom, egyik regényt sem ismertem, de mind nagyon jónak tűnik! Naomi Novikkal már szemezek egy ideje, de még nem jutottam el oda, hogy olvassak tőle.
Inkább scifi mint fantasy, és nem annyira klasszikus tündérmese, de hogy is fogalmazzak spoiler nélkül… ismert hercegnős történetet dolgoz fel Ashley Postontól a Heart of Iron. Az egyik legjobb olvasmányélmányem volt mostanság.
Nekem C. J. Redwine- Az arnyekkiralyno c. mesefeldolgozasa tetszett 🙂
Köszi a kommentet. Hmmm, erről sem hallottam még, de érdekesnek tűnik!
Sok átdolgozással próbálkoztam már, de mindegyik közül a Lány és a farkas fogott meg leginkább. Bár hozzátenném, hogy valószínűleg azért, mert anno ezzel a könyvvel kezdtem a spanyol nyelvű olvasásaimat, így maradandó emlék 🙂 De mindenesetre nekem ez volt az egyik kedvenc feldolgozásom 🙂
Ó, olvasol spanyolul? Az nagyon menő!A lány és a farkast én csak filmen láttam, de nagyon jó hangulata volt.
Az én kedvencem a Cinder, mert még csak arra tudtam sort keríteni 😀 Mondjuk nagyon szeretem még az Üvegtrónt és a Tüskék és rózsák udvarát is, de ezeket inkább csak tündérmesék inspirálták 🙂
Az én kedvenc feldolgozásom Madeline Millertől az Akhilleusz dala. Hihetetlenül érzékenyen írja meg a történetet, végig éreztem benne a líraiságot. Tervben van Miller többi újramesélése, főleg a Circe birizgálja a fantáziámat. Emellett gőzerővel keresek valami hasonlóan szépen megírt, nem YA történetet a személyes kedvencem, Persephone (vagy bármelyik alakja) főszereplésével. 🙂