A Szimplán Mesés sorozat bemutatása
Mindig is érdekeltek a mesék és mítoszok, és egy ideje különösen foglalkoztat a magyar hiedelemvilág és képzelet. Úgy gondoltam tehát, hogy felkeresek néhány írót, mesélőt, művészt, akik a témában alkotnak.
Az interjúalanyok bemutatása
Az Utolsó Előtti Huszárt megalkotó duó Varga Bálint Bánk, író, képregényalkotó illetve Tuli Krisztán képregényrajzoló, karaktertervező a már most nagyon rajongói tábort számláló dark – folk – horror képregényükről mesélnek nekünk.
1. Hogyan mutatnátok be magatokat három szóban?
Ha a projektre értendő, akkor: Misztikum, kaland és vér.
2. Honnan jött Az Utolsó Előtti Huszár ötlete? Mennyi kutatómunkát végeztetek, mik voltak a legérdekesebb felfedezések?
Bánk: Az ötlet már nem is tudom pontosan, honnan is jött… De azt hiszem, afféle homlokra csapós felismerés volt, hogy miért nem csinált még senki egy jó huszáros horror-kaland sztorit? Innen már magát bontotta ki a történet. Ha már huszárok, akkor a talán legizgalmasabb korszak, a huszárok alkonyának időszaka, az első világháború. És ha már magyar hátterű a történet, akkor nem is kérdés, hogy elővesszük a világ legizgalmasabb és talán legfurcsább folklór-világát, a miénket. Huszárok – folklór – horror. Ez a hármas már elég izgalmas és sokrétű elegy volt, hogy elinduljunk vele, innentől pedig már csak érdekes és izgalmas karakterekre volt szükség, mert egy történet semmi a szereplői nélkül. Na és persze egy sajátos humorra, ami nélkül valahogy önmaga paródiájává vált volna az egész… A kutatómunka része ezután jött, rengeteg mesét olvastam újra és olvastam életemben először, Krisztián pedig szintén rengeteget kutatott a korabeli öltözködést, fegyverzetet, járműveket vagy építészetet illetően.
3. Melyik a kedvenc népmeséket/tündérmeséket/legendákat feldolgozó modern történetetek?
Bánk: Jankovics Marcell Fehérlófia-ja minden idők egyik legfantasztikusabb meséje. Susanna Clarke Hollókirálya pedig szerintem a fantasztikus irodalom egyik legnagyobb opusza a Gyűrűk ura óta, benne rengeteg angol és skót mesei és mitikus gyökérrel. De mindkettőnk nevében mondhatom, hogy imádjuk, amit Mike Mignola művelt mindig is a legendákkal és ősi mesékkel a Hellboy sorozatában vagy amit Neil Gaimnan alkotott a Sandman-el, ha már képregényes vonalon vagyunk. Emily Carroll Through the Woods horror-mese kötete pedig talán a legtökéletesebb megtestesülése annak, ahogy ma, felnőtt fejjel a meséket látom. Egyszerre felemelőnek és néha zsigerien rettenetesnek.
Krisz: Nem véletlenül dolgozunk Bánkkal együtt, már fel is sorolt egy csomó számomra is meghatározó alkotást, de a hazai legnagyobb kedvencem egyértelműen a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, nagyon szeretem az amerikai Over The Garden Wall (2014) mini-sorozatot, és a japán feldolgozású Grimm legszebb meséit (1987-89). Andrzej Sapkowski Vaják könyveiért is nagyon odavagyok, klasszikus meséket dolgoz át, sötét, korabeli politikai utalásokkal és nagyon sajátos fekete humorral fűszerezve. A könyvsorozat alapján készült Witcher videójátékok is zseniálisak, a 3. rész számomra minden idők legjobb videójátéka. Gyerekkorom két kedvenc könyve Petőfi Sándor János Vitéze és a Pinokkió Carlo Colloditól. Talán nyolc éves lehettem, amikor a Pinokkiót olvastam és nagyon meglepett, hogy az eredeti mennyire félelmetes, fordulatos és groteszk. Csak ajánlott irodalom volt, de én rögvest kötelezővé tenném.
4. Az okostelefonok és képernyők világában hogyan találnak maguknak helyet a(z élőszóban mesélt) mesék? Hogyan változtak a mesélési módok, hogy érdekesek maradjanak a mai gyerekek/ felnőttek számára?
Bánk: A 4 és fél éves fiamon azt látom, hogy sehogy. Nyomja a playstationt, már ismeri az okostelefont, Youtube-on választ magának mesét, amikor eljön az este, mégis mindig könyvből mesélünk neki. Igényli és szereti és csillog a szeme közben, szinte hallani, ahogy járnak az agyában a fogaskerekek, ahogy önmaga alkotja meg a mesét magának. Ha léteznek olyan dolgok, amik sohasem mennek ki a divatból, akkor ez biztosan közéjük tartozik. És ha elfelejtünk mesélni a gyermekeinknek, elfelejtjük azt is, amitől mi igazán gyerekek lehettünk. A felgyorsult, modern világ jó. De a túlságosan sok készen kapott történet már kevéssé az. A gyerekeknek (és hiszem, hogy nekünk felnőtteknek is) szükségük van rá, hogy néha maguk képzelhessék el történetek hőseit vagy helyszíneit. Kellenek azok a furcsaságok és tökéletlenségek, amiket csak a megrontatlanul szabad gyermeki elme tud csak megalkotni.
Krisz: Gyerekkoromban majdnem minden este olvasott nekünk mesét Apukám, ez az egyik legkedvesebb emlékem, ami úgy gondolom, hogy egész életemre nagy hatással volt, hihetetlen inspirációt adott. Sosem felejtem el, ahogy például a János Vitézt olvasta nekünk, mi pedig takaróba göngyölve hatalmas izgalommal hallgattuk és alig bírtuk kivárni, hogy másnap Apa folytassa a történetet. Teljesen más hatással van rád akár gyerekként, akár felnőttként egy olyan mese, amit valakivel közösen élsz át, de a látványa csakis a te képzeletednek megfelelően alakul ki. Úgy vettem észre, hogy rengeteg korombeli felnőttnek maradt meg a gyerekkori közös meseolvasás olyan pozitív emlékként, amit szívesen élne újra, ha ideje és megfelelő társasága lenne hozzá. Ezért is szuper, hogy szülőként milyen természetesen tudjuk újra eleveníteni a mesélést, ha esetleg felnőttként már elhanyagoltuk volna korábban.
5. Ki a kedvenc meseszereplőtök, mitológiai alakotok, és miért?
Bánk: Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert rengeteg ilyen van. A boszorkányokat mindig
is nagyon szerettem. Főképp ahogy a magyar folklórban léteznek. Van valami meghatározhatatlan a lényükben, amit nem lehet csupán a „gonosz” szóval jellemezni. Ezenkívül mindig is imádtam Szépmező Szárnya történetét és óriási kedvenc a legendás Hétszünyű Kapanyányimonyók. Egyébként jómagam amatőr Mezopotámia kutató és sumer-mániákus vagyok, így nem kérdés, hogy Gilgamest és Enkidut is meg kell említenem.
Krisz: Az egyik kedvencem a Magyar népmesékből, a zseniális ábrázolása miatt Az égig érő fa című epizód sárkánya: egy háromfejű, lila bőrű, vörös bajszú nagydarab betyárruhás lény. A görög mitológiáért is rajongók, nagyon kreatív a szörnyek háttértörténete, ábrázolása és a képességeik, szóval bármelyikük szóba jöhet: Küklopsz, Gorgó, Minotaurusz, Kerberosz… Bár tényleg nagyon nehéz csak párat megemlíteni, a modern mitikus lények közül Hellboy az örök kedvencem.
6. Ha ki kéne emelnetek egy különlegességet, érdekességet a magyar mesevilágból, mi lenne az?
Bánk: A semmihez sem hasonlítható szürrealizmusa. Amikor a nagy sárkány ereje egy ezüstszőrű medve fejében lakó nyúl fejében elrejtett skatulya 9 darázs lakójában van elrejtve. (Az égig érő fa meséje) Ki talál ki ilyet? És miért olyan csodálatos ez, hogy évszázadok óta megigézi azt, aki hallja? Ezenkívül ott van a leplezetlen erőszak és szexualitás, ami áthatja ezeket a sokszor nem is igazán gyereknek való történeteket, mégis van mindben valami általános, megkérdőjelezhetetlen, fennkölt báj.
7. Milyen írók, művészek inspiráltak titeket?
Bánk: Nagyon hosszú lenne ha elemezném, ki és miért, ezért csak felsorolok: Scifiben Frank Herbert és Philip K. Dick, horrorban H.P.Lovecraft és E.A.Poe, fantasy-ben Susanna Clarke, Neil Gaiman és N.K.Jemisin történelmi regényben Steven Saylor, James Clavell és Bernard Cornwell, drámában Arthur Miller és Goethe, képregényben Alan Moore, Grant Morrison és Alejandro Jodorowsky abszolút a teljesség igénye nélkül.
8. Ha a tietek lehetne egy mesebeli (varázs)tárgy, mit választanátok, és miért?
Bánk: Erre túl sok jó válasz létezik, de komolyan… elképesztő varázsfegyverek, sörös kupa, amiből sosem fogy ki a sör, vagy repülő seprű és szőnyeg… mégis, ha valami most élből eszembe jut, az a terülj-terülj asztalkám, mert szinte folyton éhes vagyok.
Krisz: Az én kedvenc portékám a kicsi dió, mert ahogy a mesében is mondják: „Akármit parancsolsz neki, meglesz egyszeribe!”
9. Mesélnétek pár szóban a főszereplőkről, a tizenkettesek, vagy „boszorkányosok” csapatáról?
Bánk: A történetünk nagyon karakterközpontú. A szereplőink és viszonyaik fogják meghatározni az egész képregény menetét, minden más csak fűszer vagy díszlet. A tizenkettesek csapata a Fekete mentések titkos szervezetéhez tartozik, akiknek a feladatuk, hogy megóvják hazánkat a természetfeletti fenyegetéstől. Ha nagyon sarkítani akarunk, ők a magyar, népi-szellemírtók. De ráz a hideg attól, hogy ezt tényleg leírtam… Főhősünk Csillagszemű sötét titkot hordoz a múltjában és arra esküdött fel, hogy minden boszorkányt elpusztít a világon, ám ezzel a saját csapatát és az egész Monarchiát is komoly veszélybe fogja sodorni. A tizenkettesek minden tagja fontos szerepet kap, tulajdonképpen mindenki főszereplő, még Kénkő a beszélő ló is. Nagyon hosszú lenne, ha mindegyiküket jellemezném, de azt fontos megemlíteni, hogy mind egyedi képességekkel és személyiségjegyekkel bírnak. Bármelyikük főszereplésével el tudnék képzelni egy másik sorozatot, ami számomra nagyon jó jel az egész sorozatot tekintve. Imádom mindegyiküket. Nagyon jó kis csapatot sikerült összehoznunk!
10. Van Patreon oldalatok is, illetve jelenleg is dübörög az Indiegogo kampány. Miért a közösségi finanszírozás mellett döntöttetek? Mik ennek a formának az előnyei és hátrányai?
Bánk: Hátránya a bizonytalanság. Nem tudhatjuk mennyire lesz sikeres, mégis hónapokat ölünk bele a felkészülésbe. Időt és pénzt és mivel az idő is pénz, mégtöbb pénzt. És akkor ott vannak még azok a hátulütők, hogy nekünk kell megegyeznünk nyomdával, szállítmányozó céggel, egyéb kivitelező cégekkel és nekünk kell elintézni a disztribúciót is. Viszont óriási előny a teljes kreatív, művészi és üzleti szabadság és nagy siker esetén egy olyan erős, kiépült rajongó bázis, ami egy sima, klasszikus bolti megjelenés esetén nem biztos, hogy összejön. Ráadásul a kampány után még mindig lesz lehetőségünk más kapukat is kinyitni, mint amilyen a bolti disztribúció is, szóval ez két élű fegyver.
11. Ez az első közös munkátok vagy dolgoztatok már együtt? Hogyan ismertétek meg egymást?
Bánk: Mindketten somogyiak vagyunk, ráadásul kamasz korunkban mindketten rockzenésznek, azon belül is gitárosnak készültünk. Innen az ismerettség. Aztán elsodort minket egymástól az élet, de egy korábbi projektem, A Hegy c. disztopikus scifi képregény kapcsán újra beszélgetni kezdtünk és Pintér Márkot követően Krisztián lett annak a projektnek a rajzolója is.
12. Mik a terveitek, álmaitok a jövőre nézve?
Bánk: Talán Krisztián nevében is mondhatom, hogy míg első nagy tervünk a képregény kezdő ciklusának (6 rész) megalkotása, mindketten szeretnénk a mozgóképes formátumok felé elvinni a franchise-t, legyen az animáció vagy akár élő szereplős film. Valamint szeretnénk, ha pár éven belül a Hollóhegy kiadó tényleg valódi kiadóként működve más alkotók műveit is kiadhassa. De ezek még távoli tervek, mindenesetre az előjeleink jók.
Krisz: Pontosan, illetve a legnagyobb álmom ezek mellett, hogy fő állásban tudjam készíteni a képregényt egész évben, és hogy minél többen szeressék majd a Fekete mentések kalandjait.
Köszönöm szépen a válaszokat és sok sikert a kampányhoz!
Az Utolsó Előtti huszár Facebook oldala
A januári interjú Fekete I. Alfonzzal itt, a decemberit Kleinheincz Csillával itt olvashatod.