Szimplán Mesés Interjú: Eszes Rita

A Szimplán Mesés sorozat bemutatása

Mindig is érdekeltek a mesék és mítoszok, és egy ideje különösen foglalkoztat a magyar hiedelemvilág és képzelet. Úgy gondoltam tehát, hogy felkeresek néhány írót, mesélőt, művészt, akik a témában alkotnak.

Az interjúalany bemutatása

Eszes Rita a Könyvmolyképző kiadó Aranymosás pályázatán tűnt fel Macskarév című írásával, mely Illangók néven jelent meg 2017-ben. Míg az Illangók Erdély tündérlegendáiba enged bepillantást, a 2018-as Rókatündér Japánba és a rókatündérek világába kalauzol minket. Az Illangók folytatása, a Perkák hamarosan érkezik a könyvesboltokba.

1. Melyik a kedvenc népmeséket/tündérmeséket/legendákat feldolgozó modern történeted?

Kleinheincz Csilla Ólomerdő című könyvét nagyon szeretem, és szégyen-gyalázat, de közben szerencse is, hogy már csak akkor találkoztam vele, amikor megírtam az Illangókat. Nem tudom, hogy bele mertem-e volna vágni a mitológiai témába, ha látom, hogy előttem már valaki a kortárs szépirodalomból hozzányúlt a magyar tündérmesékhez.

És nagyon szeretem az ír dullahan alakját is, aki egy fej nélküli tündér és halált hoz az emberekre. Állítólag belőle született a Fejnélküli Lovas legendája, majd 1820-ban Washington Irvin, The Legend of Sleepy Hollow című novellája, amit Tim Burton filmesített meg 1999-ben (Álmosvölgy legendája a magyar címe, és még az egyik kedvenc színészemet, Johnny Deppet is belerakta).

2. Az okostelefonok és képernyők világában hogyan találnak maguknak helyet a(z élőszóban mesélt) mesék? Hogyan változtak a mesélési módok, hogy érdekesek maradjanak a mai gyerekek/ felnőttek számára?

Ha visszagondolunk mondjuk a kötelező olvasmányainkra az iskolából, szerintem nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy ezek a klasszikus könyvek unalmasak. Persze, hiszen amikor írták őket, nem volt tévé, igény volt a több oldalas leírásokra, hogy az olvasókat beszippantsa a világ, el tudjanak merülni a jelenetekben. Azóta minden csak gyorsul, másodpercenként zuhannak ránk az újabb és újabb külső impulzusok a különböző médiumokból. Ehhez a könyveknek is alkalmazkodni kellett, a szórakoztató irodalomban elsődleges lett a jó dramaturgia, a pörgős cselekmény, hogy az olvasó ne unatkozzon. De bármennyire is alkalmazkodnak a könyvek a modern világhoz, szerintem mindig lesz egy kis lassító szerepük, ami jó. Amikor az ember olvas, végre egyetlen dologra figyel csak, nem ötszázra. Így sokkal mélyebben tudja befogadni a tartalmat, mint amikor azt hiszi, hogy multi-taskingol éppen, de valójában csak felszínesen végigrobog a teendőkön. Ennek a gyerekeknek való felolvasásnál különösen fontos szerepe van, mert az ő agyukat sokkal jobban leterheli az állandó rohanás. A saját kisfiamon látom, hogy bármit képes félbehagyni, ha azt mondom, olvasunk, úgyhogy szerintem a gyerekeknek van rá igénye, hogy hagyományos mesehallgatás mellett kalandozzon, pihenjen, tanuljon az agyuk. Jó lenne, ha minden gyereknek olvasnának, már kicsi kortól, hogy az olvasást szerető felnőttekké váljanak, és később is képesek legyenek könyvek által regenerálódni.

3. Ha ki kéne emelned egy különlegességet, érdekességet a magyar mesevilágból, ami nagyon egyedi vagy a te szívednek különösen kedves, mi lenne az?

Nem tudom, hogy mennyire egyedien magyar, de a beszélő állatokat imádom. Nekem ez kifejezetten mesei elem, olvasva szuper, rajzfilmen oké, de a filmekben nem szeretem a számítógéppel mozgatott állatszájakat.

És hát a sárkányok. Szerintem egyedi a magyar mitológiában és mesékben, hogy ők, illetve az ő segítségükkel a lovasaik, a garabonciások irányítják az időjárást. Mit mondhatnék róluk még? Kéne egy.

4. Ki a kedvenc meseszereplőd, mitológiai alakod? Ki a kedvenc szereplőd a saját kötetedben és miért?

Hú, ez nehéz. Nézzük csak. A kedvenc meseszereplőm Alice, Lewis Carroll 1865-ös könyvéből és nem a Disney-filmből. Igazából az egész mesét imádom, onnan vannak a kedvenc idézeteim.

A legkedvesebb mitológiai alakom talán a Markoláb, mert ő nagyon egyedi: egy hatalmas, kutyaformájú szörnyeteg, aki égitesteket fal és öklendez fel. Az Illangókban egy rövid szerepe van csak, de azt hiszem, a trilógia zárókötetében visszahozom. Rajta kívül nagyon szeretem a felemás lényeket is, akikről viszont még nem írtam, mondjuk sellőkről és kentaurokról.

Saját szereplők közül pedig nem is igazán illik kedvencet választani, nem igaz? Na mindegy, mondom azokat, akikkel talán a legjobban szerettem dolgozni. Az Illangók-trilógiából Tartod, egyszerűen azért, mert ő a legellentmondásosabb személyiség. Gyűlöli és szereti az embereket, ez egy írónak igazi kincsesbánya. Ráadásul ha épp ballábbal kelek fel, rá mindig számíthatok, hogy túl gyorsan eljár a keze és kinyír helyettem valakit. A Rókatündérből talán Tristant mondanám, mert olyan valakiről mintáztam, akit az életben is nagyon szeretek. Nagy a szája és nagy a szíve, szerintem ez jó párosítás.

5. Ha a tied lehetne egy mesebeli (varázs)tárgy, mit választanál, és miért?

Oké, akkor most jön a ciki válasz: engem sosem vonzottak az olyan dolgok, mint a láthatatlanná válás vagy a mások gondolatainak kihallgatása. Valahogy mindig a sebesség és a távolságok fantasztikus leküzdése érdekelt a szuperképességekből, például szélsebesen rohanni vagy felugrani egy ház tetejére. Azt nem tudom, hogy mi okból, de szívesen kipróbálnám, úgyhogy mondjuk egy hétmérföldes csizma biztosan jól jönne. Plusz egy varázspálcát is szeretnék, amit bútorok mozgatásához és takarításhoz használnék. Tudom, tudom, unalmasan gyakorlatias vagyok.

6. Az Illangókban nagyon sok magyar mitológiai/mesei alakkal találkozunk. Honnan jött az ötlet, hogy ezeket a hagyományos történeteket egy modern keretbe ágyazd?

Igazából a vámpírok segítettek. Erdély mindig is az ő játszóterük volt, már az irodalom szerint. Amikor újra reneszánszukat élték, kiderült, hogy bármilyen régi történetet újra lehet értelmezni, meg lehet változtatni. Arra gondoltam, kár, hogy a szláv legendák még itthon is mennyivel ismertebbek, mint a magyar mitológia. Nekem nagyon tetszettek ezek a tündérekről és egyéb csodás lényekről szóló történetek, viszont nem akartam semmi hazafias, pátoszos mázzal leönteni őket. Szóval fogtam két teljesen mai fiatalt, akik semmit nem tudnak a helyről, nem is oda valósiak. Csak bulizni akartak, hát bedobtam őket a mélyvízbe!

7. Az Illangókkal az V. Aranymosás Válogatón ismerkedhettek meg az olvasók, (Ahol egyébként együtt versenyeztünk :)) akkor még Macskarév néven. (A trilógia részei eredetileg Macskarév/ Csikóvész/ Farkaskoldus lettet volna ez változott Illangók/Perkák/Ordasokra. Lehet tudni milyen megfontolásból változtattátok meg őket?

Macskarév a legenda szerint annak a helynek a neve, ahol a tündérek átjártak az emberek világába, és az első regényemben ezt a nevet választottam a főhősök által megörökölt birtok nevéül is. Akkoriban azonban még nem törtek be az azóta elszaporodott, külföldi tündéres regények a hazai piacra, ezért a kiadó kicsit félt, hogy egy esetleges népmesés hatás miatt frászt kaphatnak a könyvtől a fiatal olvasók. Azt kérték, hogy találjak ki a tündéreknek és az ördögöknek saját nevet, ne így emlegessük őket a könyvben. Így lettek ők az illangók és a fajzatok. A kiadóvezető, Katona Ildikó javasolta a címváltást, mert nagyon megtetszett neki az illangó szó dallama. Sőt egyenesen azt mondta, a Macskarév olyan, mint egy állatmenhely… én pedig nem tiltakoztam, mert velem ellentétben neki sok tapasztalata van a piacon. Sőt, megfogadtam, ha egyszer lesz egy állatmenhelyem, csak így fogom hívni, az biztos!

8. Szerinted mi a legnagyobb különbség a magyar/erdélyi tündérek és kelta társaik közt?

Hmm, erről volt egy beszélgetésem a Vörös Pöttyös Klubban, amiről készítettem egy jegyzetet is itt:

Röviden összefoglalva azt mondhatom el, hogy a magyar tündérek ránézésre sokkal emberibbek kelta társaiknál (se hegyes fül, se látható szárnyak, se eltérő méretek), leszámítva a földön túli szépségüket. A természetük általában vagy jó vagy rossz, és ehhez tartják is magukat, kevésbé trükkösek és kiismerhetetlenek, mint a kelták. Ugyanakkor az otthonukról, a társadalmi szerveződéseikről jóval kevesebbet tudunk, talán, mert előszeretettel vegyültek az emberekkel és inkább a földi lakhelyeiket és szokásaikat ismerjük meg a legendákból. Amúgy a magyar mitológiában jóval több nőnemű tündért találunk, mint amennyi férfit, ez a keltáknál nincs így. Az előbbinek én kifejezetten örültem az Illangók írásakor, mert úgy gondoltam, izgalmasabb lehet egy olyan történet, ahol nem a férfi a természetfeletti képességekkel rendelkező megmentő, és a nő a gyenge, kiszolgáltatott áldozat. Az én férfi főszereplőim kellően sokat bénáznak az ismeretlen terepen.

9. Hamarosan megjelenik az Illangók második része, a Perkák. Mesélnél nekünk egy kicsit ezekről a csodás lovakról, illetve magáról a kötetről is?

A perka szintén kitalált név, mint az illangó is. Az a közös bennük, hogy mindkettő ősmagyar női név. Az illangó jelentése tünékeny, elillanó, a perkáé gyors, izgő-mozgó. A magyar mitológiában léteztek olyan lóformájú lények, akiket vízi csikóknak hívtak, és akik hajlamosak voltak lerántani az embert a tavak, folyók mélyére. Sokszor a tündérek birodalma pedig szintén vizek mélyén volt, ezért helyeztem én is, még az első kötetben az illangók és az emberek közötti világ átjáróját egy kút mélyére. Adta magát, hogy az átkelésben ezek a vízi csikók, a perkák működjenek közre.

Az Illangók ott záródik, hogy a főszereplő ikerpár, a két illangó lány segítségével végrehajtja a rájuk bízott küldetést, noha két baki is becsúszik a dologba. Egyrészt elhoznak valamit Pokolsárból, amit nem kellett volna, másrészt érzelmileg is igencsak megérinti őket minden, ami ott történt. A négy főszereplőből senki nem tud visszatérni a korábbi életéhez igazán, hiába próbálkoznak, és amikor a garabonciás ellopott könyve miatt újra a feje tetejére áll minden, megint összejön a csapat. Most még nagyobbak lesznek a tétek és még személyesebbek a motivációk. Hőseink már nem csak életben akarnak maradni, de arra is rájönnek, hogy mit akarnak az élettől.

10. A Kiss/marry/kill kérdések házi változataként: Melyik karaktered lenne ideális partner egy egyhetes aktív nyaraláshoz/ a legjobb barátod / a legnagyobb riválisod?

Az egyhetes aktív nyaraláshoz Patricket vinném, mert róla tudom, hogy egy pillanatig sem hagyna unatkozni és szerintem rengeteg őrültséget tudnánk csinálni ketten.

Legjobb barátnak Akirát választanám, mert ő csak ül és fest, nekem meg be nem áll a szám, szóval jól kiegészítenénk egymást. Na jó, azért is, mert a boldogságot egyformán fontosnak tartjuk.

A legnagyobb riválisom pedig Rei lenne, de ez egy baráti rivalizálás volna. Egyszerűen úgy érzem, hogy ő egy versengő típus, noha én nem vagyok az. Viszont mindenről határozott véleménye van mindkettőnknek, úgyhogy csodásan tudnánk vitatkozni.

11. A Rókatündérben Japánnal és hiedelemvilágával is megismerkedhetnek az olvasók. A történetbe saját élményeid is beleírtad, hiszen cserediákként tanultál a felkelő nap országában. Milyen szokás volt, ami legjobban megérintett vagy meglepett?

Bár nem lepett meg, mert nagyjából tudtam, de soha nem sikerült megszoknom igazán, hogy mennyivel kevesebb az érintés. Egyfelől nagyon tetszik, hogy emiatt egy pillantásnak, egy fél szónak, egy gesztusnak vagy egy meghajlásnak is milyen súlya és másodlagos értelme lehet. Másfelől sokszor érzem úgy, hogy szeretném jobban vagy inkább jobban a magam módján kimutatni a szeretetemet akár a japán családom, akár a japán barátaim felé, mint amennyire az ottani szokások ezt lehetővé teszik. Persze az ember nem nyomul, mert nem akarja kínos helyzetbe hozni azokat, akiknek meg ez a szokatlan, de azért a japán szüleim mára megtanulták, hogy ha több év kihagyás után újra találkozunk, akkor igenis rájuk vetem magam és percekig nem eresztem őket.

12. Hol találhatnak még tőled történeteket/hol találkozhatnak veled az olvasók?

A Könyvmolyképző Kiadónál pár éve rendszeresen jelennek meg antológiák, eddig mindegyikbe írtam (Érints meg! Meghitt pillanatok és idén jön a Vágyom rád). A kiadó most dolgozik egy olyan köteten is, amiben a már megjelent magyar regényekhez írtak novellákat a szerzők, ebben is lesz egy-egy kiegészítő történet tőlem az Illangókhoz-Perkákhoz illetve a Rókatündérhez. A jövőben is igyekszem majd tartani a novellás megjelenéseket is.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.

Rita Facebook oldala

Rita weboldala

Rita instagramja

Rita Pinteresten

Ha kedved támadt beszerezni Rita könyveit, ezt itt teheted meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..