Felejtő 7

Kissé megkésve, de törve nem érkezik a hetedik részlet, tőlem.

 

A Rengetegre a szokásosnál is mélyebb csend ereszkedett. Farkas az üres levegőt markolta, míg a társa a lány hűlt helyét bámulta.

‑ Ezt hogy magyarázod meg? – kérdezte végül a jégfehér bőrű férfi. – Ne próbáld meg nekem beadni, hogy nem tudtad, hogy a lány Követ-levet hord magánál. – Tudod, hogy nem tűröm a hazugságot.

‑ Honnan tudtam volna? – tárta szét a karját Farkas. – Polka alapvetően vonakodva használ mindenféle varázstárgyat, egyedül ahhoz a nyamvadt vörös köpönyegéhez ragaszkodik. Furcsálltam is, hogy ma anélkül jelent meg. Mindegy, feladtam már régen, hogy megértsem a nőket. Most komolyan, Szilánk, miért szórakoznék veled? És legfőképpen miért segítenék Polkának, miután eldobott azért a szoknyás bájgúnárért?

‑ Nem tudom. Nem érdekelnek a magyarázataid – Szilánk olyan szenvtelenül mérte végig Farkast, hogy azt kirázta a hideg. Talán még azt is megbánta, hogy összeszövetkezett az Átvilág legnagyobb maffiafőnökével.

‑ Se a szerelem, se a bosszú nem elég megbízható motiváció – folytatta Szilánk, cabinetmiközben Farkas körbejárta a helyszínt. ‑ Mint tudod, jobb szeretek egyedül dolgozni, a saját lelkem mélyét legalább ismerem. De hagyjuk a mellékbeszélést. Nem veszthetjük szem elől a lányt, ki kell találnunk hová mehetett! Nem hagyom, hogy karnyújtásnyira a győzelemtől bukjunk el! Van valami ötleted, honnan szedte a Követ-leveleket?

‑ Ne aggódj, Szilánk, erre a kérdésedre legalább könnyen tudok válaszolni. Mivel ez a szomorú hely konkrétan a világvége, ezért nem bővelkedik varázsboltokban. Még egy nyomorult Grotesco sincs. Láttam a lepukkant bódét idefele jövet a főutcán, ParázsVarázs vagy mi volt a nagyon kreatív neve. Ott biztos választ adnak a kérdéseinkre.

~***~

‑Mi az, hogy kifogytak? – csapott az asztalra Farkas. Szegény boltvezető csak törölgette a verejtékező homlokát, és nem értette mitől vadultak be mostanság ennyire a vendégek. Felejtő egy csendes, világvégi kisváros volt, ahol mindenki köszön a másiknak, és a fiatalok még tisztelik az öregeket. Persze, mint határváros sok jöttment is megfordult itt, de még sose érte szegény Bajusz urat ennyi atrocitás. Először az a hirtelen haragú leányzó, most meg ez a két fura alak, akiktől futkosott a hátán a hideg. De akárki is veri az asztalt akárhogy is, csak két nap múlva jön új készlet, és ez ellen ő az égvilágon semmit sem tud tenni. Ha akarnak az urak, majd kivárják.

‑ Szóval hétfő, ez az utolsó szava? – kérdezte a világítóan fehér bőrű fazon, aki a sétapálcájával idegesen kopogtatott a padlón.

‑ Igen. Mindig hozzánk ér utoljára ide a szállító, messze vagyunk mindentől.

potion chandelier‑ Akkor hétfő. De ha akkor sem tud adni nekünk abból az átkozott Követ-levélből, megismeri a haragomat. Gyere, Farkas, nincs értelme tovább vesztegetni az időnk.

A férfi sarkon fordult, és már kinn is volt az ajtón, meg sem várva, hogy a társa követi-e. Szegény Bajusz úr remegve állt a pult mögött, és csak úgy öntötte magába a nyugtató levendula teát. Hétfőn vége lesz ennek a borzalomnak, nyugtatgatta magát, és imádkozott, hogy ne késsen a szállítmány. Nagyon jól látta ugyanis, hogy a jégbőrű fickó sétapálcája egy pengét rejt magában.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *