Írók Egymás Között: Írói munkamódszer

Áprilisi Írók Egymás Között beszélgetésünkben az írói módszereinkről fogunk csevegni. Előre látom, hogy én leszek, aki kilóg a sorból, mert a munkamódszerem korántsem egyértelmű vagy logikus. Az megint más kérdés, hogy hatékony-e, de hát nem adhatok mást, mi lényegem, ugyebár. Emma, Gabi, illetve Klári véleményét a nevükre kattintva olvashatjátok.

Míg legtöbben, teljesen érthető módon, lineárisan írnak, én legtöbbször ugrálok a jelenetek között. A fejemben létezik nagyjából a sztori vonala, de nem feltétlenül időrendben írom meg a dolgokat, sőt nagyon gyakori, hogy a történet vége előbb elkészül, mint az eleje. Ha jól akarom érezni magam temporális anormalitásom miatt, egyik kedvenc kitalált karakterem a Doktor, mondására gondolok, miszerint az idő nem lineárisan, hanem izgő-mozgó, idő-midő bigyó. Ez a csodásan megfogalmazott gondolat mindennél jobban leírja, hogy hogyan írok. Egy időben kísérleteztem a Scrivenerrel, amit meg is vettem, csak amikor meghalt a régi gépem ez is vele halt, az újra meg még nem volt érkezésem feltenni. A Scrineverben az a jó, hogy jeleneteket ír az ember, és ha szükséges, ezeket össze-visszacserélgetheti. Ez nagyon Fanni-kompatibilis eszközzé teszi, és igazából egész könnyen lehet Word fájlba konvertálni vele, de azért az az egy extra lépés kellően “sok,” hogy ne bajlódjak vele.

Szerencsére szoktam magamnak jegyzetek hagyni a kéziratban, hogy lehetőleg ne felejtsem el a még nem kidolgozott részeket. Ez sokat segít, mert az ember hajlamos azt hinni, hogy a memóriája legyőzhetetlen, de sajnos ez legtöbbször nem így van.

Szomorú, de igaz, hogy legjobb motiváció számomra a gyorsan közelgő határidő. Csodákat képes velem művelni. Leteszem a fenekem, és fel sem kelek, amíg be nem fejeztem a szóban forgó novellát. Legjobban az szokott működni, hogy a határidő miatt befejezek valamit, aztán ha azon a pályázaton éppen nem nyer, se baj, mert van egy kész novellám, és utólag remekül el tudok vele szöszölgetni.

Ha már a novellák befejezéséről szót ejtettem, mondanék pár szót a kezdésekről is. Az ötleteket nagyon sok féle helyről találom, néha pályázati felhívások inspirálnak, néha képek, zenék vagy gondolatkísérletek. Ehhez, ha hozzáadunk egy kis határidős nyomást vagy kínzó belső nyugtalanságot bummm kész is a mű. Előbb-utóbb 🙂

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.