N.A.S.Interjúk: Hegedűs Ilona

A N.A.S.Interjúk sorozat ötletét egy női spekulativ szerzők műveivel foglalkozó csoportban dobtuk fel, és ennek kereteiben egymást fogjuk kérdezgetni mindenféle olvasással-írással kapcsolatos dologról,  előreláthatólag őszig.

Az első vendégem Hegedűs Ilona a csoport létrehozója, versei  több helyen megjelentek magyarul és angolul.

1. Mesélj kicsit magadról. Hogyan foglalnád össze magad három mondatban?

Rendkívül egyénieskedő, szókimondó, ugyanakkor érzékeny és kreatív ember vagyok. Valószínűleg az írói kíváncsiság része, hogy szeretem figyelni az embereket és megérteni, mit miért tesznek és hogyan működnek egy-egy közösségben. Szerzőként eléggé a magam útját járom, és következetesen figyelmen kívül hagyom a véleményvezérek által kijelölt utakat.

2. Miket írtál eddig? Min dolgozol mostanság?

Körülbelül 2004-óta jelennek meg írásaim. Eddig főleg verseim jelentek meg, elsősorban angol nyelvterületen. Korábban legnagyobb részt spekulatív irodalommal foglalkozó magazinokba írtam (sci-fit, fantasy-t, stb.), de az utóbbi időben szépirodalmi lapokba és antológiákba is beválasztották az írásaimat.Sok év kihagyás után tavaly kezdtem el újra írni. Szerencsére az írás nem olyan tevékenység, aminek rosszat tesz az, ha az ember érik még néhány évet. Mostanában verseket és novellákat írok. Még sok a tanulnivalóm ezen a téren, de a legfontosabb, hogy örömet találok benne.

3. Milyen zsánerben írsz főleg, és mi vonzott ehhez a zsánerhez?

Többféle téma is érdekel, a zsánerirodalomban és azon kívül is. Olvasóként mindent olvasok. (Szépirodalmat, krimit, thrillert, spekulatív irodalmat, stb.) Mindig is nagyon érdekeltek a műfaji keveredések is. Amit írok, azon is látszik, hogy sokféle hatás ért. Valószínűleg spekulatív irodalommal is fogok még foglalkozni, de a szépirodalmi irányt sem fogom elhagyni. Többféle témában is szeretném még kipróbálni magam.

4. Honnan jönnek az ötleteid?

A való életben látottak és tapasztaltak ugyanúgy inspirálnak mint a művészek által kitalált világok. Az írók, a zenészek, a festők művei ugyanúgy hatnak a fantáziára, mint azok a történetek amiket egy baráti kávézásnál, egy buszon vagy egy fodrászatban hallani. Az írók összegyűjtik ezeket, mint valami konzerveket, amikből idővel majd lehet valamit főzni. Én is így vagyok ezzel.

5. Mi a legnehezebb dolog az írásban? Mi a legkönnyebb dolog az írásban?

Talán az a legnehezebb, amikor pontosan tudod, hogy mit szeretnél mondani, és min kellene még változtatnod a szövegben, de még nem tudod, hogy képes leszel-e megvalósítani ezt úgy, hogy az elég jó legyen. Van bennem némi maximalizmus ezzel kapcsolatban. A legkönnyebb része mindig a játék az ötletekkel. Meg persze ad egyfajta örömet és elégedettséget az is, ha sikerült valamit megvalósítani úgy, ahogy szerettem volna.

6. Melyik hírességgel (élő vagy holt) szeretnél találkozni és miért?

Azt hiszem, leginkább Ben Eltonnal, mert regényíróként, komikusként és forgatókönyvíróként is csupa nagyszerűt hozott létre. Emellett óriási nagy sikereket ért el úgy, hogy közben nem becsülte le se az olvasókat, se a közönséget.

7. Emlékszel az első történetre, amit olvastál? Milyen hatással volt rád? Emlékszel az első történetre, amit írtál?

Nem emlékszem egy bizonyos történetre, de szerintem sok történet volt. Gyerekként is sokat olvastam. Meséket, ifjúsági regényeket, főleg állatos regényeket, utána pedig még általánosban jöttek a kötelezők mellett a krimik, többek között Agatha Christie, és azután a fantasztikum. (Persze szigorúan a kötelezők elolvasása mellett.)

Írni is kiskoromban kezdtem először, talán olyan negyedikes vagy ötödikes lehettem. Persze csak rövid ideig foglalkoztam ezzel, amikor éppen nem tanárnő vagy állatorvos néni akartam lenni. Nagyon halványan emlékszem rá csak, hogy írtam versikéket a kutyánkról, a macskánkról meg más hasonlókról, de azután ez feledésbe merült, és fiatal felnőttként kezdtem el újra írni. Akkor már angol szakos diplomásként és műfordítói tanulmányok után.

8. Angolul és magyarul is írsz. Más módszerrel írsz, ha az egyik, illetve ha a másik nyelven írsz? Mik a magyar nyelv előnyei és hátrányai az angolhoz képest, és mik az angol előnyei hátrányai a magyarhoz képest?

Mindkettő jelent örömet és kihívást is, anyanyelve meg nyilván csak egy van az embernek. Figyelembe kell venni az eltérő kultúrát és hangzást, gyakran az eltérő irodalmi hagyományokat is.

9. Milyen tanácsot adnál azoknak a magyar szerzőknek, akik az angol piacon szeretnének szerencsét próbálni?

Sok olyasmit társítanak az emberek az angol nyelvterülethez, ami a valóságtól elrugaszkodott elvárásokat szül. Érdemes tájékozódni az ottani piac működéséről.

Gyakran a kultúra megfelelő ismeretének hiánya, máskor pedig az olvasottság hiánya is akadályozza azt, hogy külföldön is eladható művek szülessenek. Mindenképpen sokat kellene olvasni nyugati kortárs irodalmat is. Azt is érteni kell, hogy ott nem magyar írókat keresnek. Az évtizedekkel ezelőtti klasszikusok vagy akár az elmúlt évek bestsellereinek utánzatait meg egészen biztosan nem fogják megvenni Magyarországról. Mindenképpen valami eredetit kell hozzá mutatni.

blog: https://irodalmarmuzsikus.blogspot.hu/

2 haiku, a Napút 2018/2. számából:

Mint rossz szőlőszem

a fürtön, olyan a nem

jól választott szó.

Gyümölcs vagy bor lesz,

táplál vagy népet butít,

a szép fürt ünnep.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *