A Szimplán Mesés sorozat bemutatása
Mindig is érdekeltek a mesék és mítoszok, és egy ideje különösen foglalkoztat a magyar hiedelemvilág és képzelet. Úgy gondoltam tehát, hogy felkeresek néhány írót, mesélőt, művészt, akik a témában alkotnak.
Az interjúalany bemutatása
Virág Emília nevét a Sárkánycsalogató című könyvvel ismerhette meg a közönség, amelynek azóta két folytatása is született. Emília stílusára jellemző a klasszikus és modern elemek vegyítése és a kellemes humor. Emília nem sokára egy világvégés websorozattal örvendezteti meg a nagyérdeműt
1. Melyik a kedvenc népmeséket/tündérmeséket/legendákat feldolgozó modern történeted?
Kimondottan kedvencem nincsen; László Zoltántól az Egyszervolt nagyon tetszett, és Kleinheincz Csillától az Ólomerdő is. Nem annyira meseátirat, de nagyon szeretem Terry Pratchett könyveit olvasni. Egyébként mindent, amiben jó a történet, és jók a karakterek.
2. Az okostelefonok és képernyők világában hogyan találnak maguknak helyet a(z élőszóban mesélt) mesék? Hogyan változtak a mesélési módok, hogy érdekesek maradjanak a mai gyerekek/ felnőttek számára?
Ezen sokat szoktam gondolkodni, és egész szövevényes elmélethalmazom van róla. Akárhogy is rákattan mindenki a digitális, könnyen fogyasztható tartalmakra, a történetekre szüksége van az embereknek, szerintem évezredek óta úgy vagyunk kódolva, hogy a napi történéseket, pszichológiai változásokat meséken keresztül dolgozzuk fel. Tehát még ha le is áldozna a papírkönyveknek, történetekre szükség van. Hogy ez élőszóban lesz-e, van-e, abban nem vagyok biztos. Egy mesemondó nem biztos, hogy elég erős konkurencia egy csillogó-mozgó tabletnek. Sajnos. Valószínűleg átmennek a történetek a képernyőkre, egy időre biztosan. Szerintem ez egyáltalán nem jó, de remélhetőleg ez az időszak nem tart sokáig. Máris sokan olvasnak történeteket például a Facebookon. Ha egy post nagyon virális, azért osztják sokan, mert történet van benne. Betegség, sikersztori, vagy valami, amin felháborodik a közönség – és kíváncsiak, mi lesz aztán. Azonnal ott van a dráma, a sztori a zsebben, könnyen fogyasztható, instant, és felületes érzelmeket vált ki. Ezzel szerintem nehéz felvenni a versenyt. Íróként arra érdemes figyelni, hogy lehetőleg a mai olvasási szokásoknak megfelelően legyen egyszerűen fogyasztható a szöveg, de ne legyen túlságosan egyszerű sem; akkor az nem történetmesélés, csak vázlat, amit mindenki nagyon hamar el is felejt.
3. Ha ki kéne emelned egy különlegességet, érdekességet a magyar mesevilágból, ami nagyon egyedi vagy a te szívednek különösen kedves, mi lenne az?
Nagyon szeretem a népmesék igazságosságát; valamiért gyerekkoromban is az fogott meg a legjobban. Meg van bennük valami sajátosan magyaros észjárás, és a többségen azért eléggé látszik, hogy nem gyerekeknek készült. Az is tetszik, hogy mindennek van jelentősége, minden történetelem az olvasó saját felnövéstörténetéhez ad hozzá. Ebben mondjuk nem hiszem, hogy egyedi a világ meséihez képest a magyar mesemondás.
4. Ki a kedvenc meseszereplőd, mitológiai alakod?Ki a kedvenc szereplőd a saját kötetedben és miért?
Kedvenc meseszereplő most így hirtelen nem jut eszembe; a könyvből egyértelműen Hollus a favorit.
5. Ha a tied lehetne egy mesebeli (varázs)tárgy, mit választanál, és miért?
Egy terülj-terülj asztalkámnak nagyon örülnék.
6. Nagyon tetszik a Sárkánycsalogató borítója, bevallom őszintén, ezért is akadt meg rajta a szemem. A folytatások hasonlóan jóképűek. Mennyi beleszólásod volt a borító választásba?
Az első-második résznél csak sodródtam az eseményekkel, ami a borítót illeti; a harmadiknál a részletek egy része az én ötletem volt. Nagyon tetszik mindhárom.
7. Mi volt a legnehezebb és legkönnyebb dolog a Sárkánycsalogató megírásában?
A humor volt nehéz. Nem véletlen nem írok hasonlót, egy darabig legalábbis. Ugye az embernek vannak ötletei, és aztán van egy igencsak kényes egyensúly, hogy ne menjen át durvába, vagy erőltetettbe, plusz mellette azért legyen komolyan vehető, mint regény. Átkozottul nehéz volt írni, végig olyan volt, mintha aknamezőn lépkednék. Azzal együtt, hogy összességében jól szórakoztam rajta. Könnyű dolgot nem is nagyon tudok mondani a megírása kapcsán.
8. Mi adta a regény ötletét?
Egyszer hallottam egy véleményt arról, hogy egy fantasy nem működhetne magyar nevekkel, mert hogy néz már ki, hogy Józsinak meg Bélának hívják a főszereplőket. Elsőre ki akartam próbálni, hogy fest a szöveg ennyire hétköznapi nevekkel, aztán meg történtek sorban a dolgok, megjelent Hollus és a Hetedik Királyság, és alakult szépen az egész.
9. Ha filmet vagy sorozatot csinálnának a Sárkánycsalogatóból, kik lennének a főszereplők? Mi lenne a főcímdal?
Szereplők nem jutnak eszembe, de főcímdal több is: nagyon sokat adott a hangulatához a Kaukázustól a Papírsárkány című dal, a Kiscsillagtól az Itt valahol-t is rengeteget hallgattam, főleg a Hollusos részeknél, de az egésznek a hangulatát a Jazz meg az Csináld rosszul című száma adta meg. Főképp a refrénje miatt (Ha sehogy nem megy jó, ha sehogy nem tudod jó, hát csináld rosszul – és csak élvezd). Volt egy másik kéziratom, az első regényem, amit minden létező helyről elutasítottak, aztán indultam egy csomó pályázaton, és mindenhol buktam, és rájöttem, hogy túlságosan, görcsösen jól akarok írni. Aztán leültem „rosszul csinálni” – és élvezni, amit csinálok. Meg Józsiról elég sokszor eszembe jutottak ezek a sorok, szerencsétlen gyerek a könyvben majdnem mindent elront, amit el lehet, kábé kávét főzni se sikerül neki, és mégis nagy ívben tojik mindenre.
10. Melyik szereplőddel tudsz legjobban azonosulni és miért?
Talán Adrival a Boszorkányszelídítőből; de ez elég változó. Hollussal például főleg vezetés közben tudok azonosulni, amikor mérgelődök a bajszom alatt; Józsival az álmos reggeleken, amikor minden kiesik a kezemből. De most éppen a legújabb kézirat szereplőivel.
11. Már három Hétvilág regény várja az olvasókat: a Sárkánycsalogató, a Boszorkányszelídítő illetve a Tündérfogó. Tervezel-e további köteteket? Mennyiben volt más élmény a második illetve harmadik kötet megírása? Befolyásolt valamiben az olvasók véleménye?
Én azt érzem, hogy ezt a sorozatot kimaxoltam; aztán lehet, hogy jönnek majd valamikor még ötletek, de egyelőre nem úgy néz ki. A második kötet webregénynek készült eredetileg; válaszra vártam a Sárkánycsalogató kéziratára, és közben dolgoztam rajta. Ha megérne egy második kiadást, rettentően átdolgoznám, mert azzal vagyok a legkevésbé elégedett; remélem, lesz erre valamikor lehetőség. Jobb kivitelezést érdemelne az a történet. A Tündérfogóval voltam a legtudatosabb minden létező kéziratom közül, még a tervezést is megterveztem, meg egy ponton kidobtam az egészet, és újrakezdtem. Az olvasók véleménye befolyásol, persze; hogy miből legyen még több, és még kevesebb. Figyelem a kritikákat, és megjegyzem, ha valamin változtatni kell.
12. Min dolgozol most?Hol találkozhatnak legközelebb veled az olvasók?
Most egy webregényen dolgozom, ami eleinte könnyű feladatnak tűnt, aztán kiderült, hogy legalább olyan komplex, mint egy regény, és sokkal többet is kell vele dolgozni. Végre eljutott a próbaolvasásig, és ha nem bukik meg rajta a szöveg, akkor hamarosan sikerülhet el is indítani – az írós Facebook oldalamon fog menni, meg még egy-két helyen. Folyamatosan világvége lesz benne, ahány epizód, annyiféleképpen. És egyáltalán nem lesz köze a tündérmesékhez. Az nagyon tetszik, amikor dolgozom vele, hogy elég nagy az írói mozgástér, legalábbis a fantázia terén, meg majd ebben az olvasók is tudnak segíteni, ha már elindult az első rész, szóval több szinten lesz interaktív, mint a Lidércmegálló volt. Találkozó, dedikálás most egy ideig nem lesz sajnos.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.