Tóth Anikó Dóra interjú

Tóth Anikó Dórával úgy ismerkedtem meg, hogy fordítót keresett Jobbra húzott történetek című riportkönyvéhez, én pedig jelentkeztem. Az angol fordítás tavaly év végén el is készült, megtaláljátok Amazonon. Anikóval írásról, könyvekről, Tinderről beszélgetünk.

1. Mi volt a legmeglepőbb felfedezés, amit a Jobbra húzott történetek megírása közben tettél?

Alapvetően minden interjúalany története egy felfedezésre váró kaland volt számomra. Azonban ami a leginkább meglepett a beszélgetésekkor, az az volt, hogy ugyanazokat az eseményeket mennyire máshogy látják a férfiak és a nők. Sokszor még arra sem ugyanúgy emlékezett a páros két tagja, hogy hogyan történt az első csók.

2. Mi alapján válogattad össze a történeteket? Hol találtál az interjúalanyaidra?

Amikor megfogant a riportkönyv megírásának ötlete, már tudtam, hogy kiket fogok először megkeresni. Mivel rengetegen tindereztek a környezetemben, ezért sok különleges sztorit ismertem. Tehát első körben a barátaimat, ismerőseimet kértem fel a beszélgetésre. Aztán ez a kör folyamatosan tágult, így egy idő után már a barátok barátai is képbe kerültek. Azt gondolom, az univerzum megérezhette, mivel foglalatoskodok, mert nagyon hamar összejött egy könyvre való izgalmas történet.

3. Szerinted miben más a Tinder, mint az összes többi online ismerkedési felület? Miben jobb, miben rosszabb?

Leginkább abban különbözik a többi társkereső oldaltól, hogy gyorsabb és egyszerűbb. Nem igazán kell várni a visszacsatolásra, szinte azonnal kiderül, hogy bejövünk-e a srácnak vagy csajnak, akit épp jobbra húztunk. Szóval ha valaki tudatosan keresi a párját, akkor ennél az appnál nem igazán vannak üresjáratok. Azonban az éremnek két oldala van. Ami egyfelől áldás, az könnyen átokká válhat. A fogyasztói társadalom szokásai a társkeresést is elérték. Mivel nagyon könnyen találhatunk újabb és újabb randipartnereket, ezért ha valami nem működik tökéletesen, a többség könnyen kidobja, hogy újat szerezzen. De ettől függetlenül azt gondolom, hogy a Tinder egy tök jó találmány, hiszen manapság annyit dolgozunk, hogy a kevés kis szabadidőnket a családunkkal és a barátainkkal szeretnénk tölteni. Ez pedig azzal jár, hogy nem igazán találkozunk új emberekkel, így nem tudunk ismerkedni. A Tinder kitágította a lehetőségeinket – persze ahhoz, hogy úgy működjön, ahogy szeretnénk, okosan kell használnunk.

4. Miért döntöttél úgy, hogy a könyvedet magánkiadásban jelenteted meg? Mi ennek a megjelenési formának az előnye és a nehézsége?

Korábban azt hittem, hogy egy könyvet csakis hagyományos kiadásban lehet – vagy talán érdemes – megjelentetni. Aztán megláttam a szerződést, és nem voltam oda érte. Talán kicsit control freak vagyok, de úgy éreztem, az a legfontosabb, hogy ne kössek kompromisszumokat. Némi utánajárással megtudtam, hogy hogyan működik a szerzői kiadás, és úgy döntöttem, ez való nekem. Mivel sok szakembert ismertem, könnyen mentek a kiadási folyamatok, reklámszövegíróként pedig bíztam benne, hogy a marketinggel és az eladással sem lesz gondom. A magánkiadás legnagyobb előnye az, hogy mindenben mi dönthetünk, így a siker is rajtunk áll. Viszont éppen ezért rengeteg melót kell beletennünk, hiszen a kiadó nem veszi le a vállunkról a kiadással és az árusítással járó terheket. Bár itt megjegyzem, hogy a legtöbb esetben mostanság már a hagyományos kiadásban megjelent szerzőknek is rettentő sokat kell a marketinggel foglalkozniuk. Emellett az sem titok, hogy a hagyományos kiadás után a szerző nagyon kevés pénzt kap. Valószínűleg sosem fogom megtudni, hogy a legjobb döntést hoztam-e, de úgy érzem, ez volt az utam. Most már legalább tudom, hogy egyedül is képes vagyok levezényelni ezeket a folyamatokat.

5. Mi a legfontosabb tanulság, amit a könyv megírása és népszerűsítése közben levontál?

A megírás közben azt, hogy a párkeresés csakis akkor lehet sikeres, ha tudjuk, hogy mit akarunk. Egy kapcsolatban muszáj kompromisszumokat kötnünk, de ha eleve úgy megyünk bele, hogy háttérbe szorítjuk az igényeinket, csak hogy ne legyünk egyedül, annak biztosan rossz vége lesz.

A népszerűsítés közben arra jöttem rá, hogy ez a könyv azokat az embereket is érdekli, akik nem igazán olvasnak. Egy csomó olyan kommentet kaptam az olvasóimtól, hogy bár ők alapvetően nem olvasnak, a Jobbra húzott történeteket mindenképp be akarták szerezni.

6. Ha együtt vacsorázhatnál három (élő vagy holt) íróva, kik lennének azok?

Szerb Antal, Gabriel García Márquez és J. K. Rowling elég izgalmas asztaltársaság lenne. 😀

7. Hallgatsz zenét írás közben, esetleg készítesz lejátszási listákat?

Csak akkor, ha rengetegen beszélnek körülöttem, és máskülönben nem tudok koncentrálni. Ez inkább a melóban fordul elő. Ekkor loopolva berakom a Paramore-tól a Brick by boring brick című számot, hogy elnyomja a zajokat. Amikor könyveket írok, a csendet preferálom. Ha mégis betennék valami zenét, akkor maximum néhány szöveg nélküli tibeti hangtálas meditációt választanék.

8. Mit csinálsz, amikor épp nem írsz?

Folyamatosan olvasok, no meg imádom a filmeket és a sorozatokat. Amikor jó idő van, sokat gördeszkázok, persze nem Tony Hawk módjára, de így is élvezem és jót tesz a hátamnak – elég sokat görnyedek a számítógép előtt. Néha pedig dobolok, de ez mostanában egyre ritkább. Bár a férjemet rendszeresen agitálom, hogy tanítgasson. 😀 Ha pedig sport, akkor a jóga a kedvencem.

9. Van-e kedves / furcsa / megható/ vicces történeted olvasókkal, olvasókról?

Engem minden olvasói levél meghat. Nagyon jólesik, hogy rendszeresen kapok üzeneteket arról, hogy mennyire szeretik a könyvemet és hogy milyen sokat segített nekik mondjuk egy szakítás után. Illetve volt egy lány a Győri Könyvfesztiválon, aki csak azért jött el, hogy megvegye a kötetem. Az a vicc az egészben, hogy ő végül totál véletlenül a mostani könyvem egyik riportalanyává vált. Egy kis teaser: nagyon izgalmas és különleges az ő szerelmi történetük is.

10. Mire számíthatnak tőled legközelebb az olvasók: megmaradsz a riportkönyv vonalnál vagy esetleg kitekintesz más műfajba is?

Egy ideje már dolgozom a következő riportkönyvemen, ami szintén kapcsolatokról fog szólni, azonban ennek az eljegyzések állnak a középpontjában, nem a Tinder. Ennél is mindkét fél szemszögéből bemutatom a sztorikat, pont úgy, ahogy a Jobbra húzott történeteknél tettem. Ezenkívül több mesét is írtam, de azok eddig a laptopom mélyén lapultak. Idén azonban megjelenik az első gyerekeknek szóló könyvem, amit az unokahúgom ihletett. Egy este, amikor először vigyáztam rá, rosszat álmodott. Kitaláltam egy történetet, hogy megnyugtassam, és ez olyan jól sikerült, hogy azóta is folyton ezt kéri tőlem, amikor találkozunk.

 

Köszönöm szépen a válaszokat!

Én pedig köszönöm a kérdéseket. 🙂

 

Anikó blogja

Anikó Twittere

Anikó Facebook oldala és Facebook csoportja.

Anikó Youtube csatornája

A könyvet itt tudod megvenni.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *