Szimplán Mesés Interjú: Puska Veronika

A Szimplán Mesés sorozat bemutatása

Mindig is érdekeltek a mesék és mítoszok, és egy ideje különösen foglalkoztat a magyar hiedelemvilág és képzelet. Úgy gondoltam tehát, hogy felkeresek néhány írót, mesélőt, művészt, akik a témában alkotnak.

Az interjúalany bemutatása

Puska Veronikát a gödöllői IRKA-ban ismertem meg évekkel ezelőtt. Mindketten indultunk a GABO novellapályázatán, ahol Veronika Bújj, bújj, zöld ág című magyar urban fantasyjét beválogatták a kötetbe. (Én bár nem jutottam be, a novellámat kiemelték, itt olvashatjátok.)

Veronika 2017-ben II. helyezést ért el a Próza Nostra Arany 200 – Balladaremix novellapályázatán. Főbb művei közé tartozi: Half Hearted (The Mediterranean through Women, IEMED, 2013), Hozzáférés megtagadva (Falak mögött a világ SF antológia, Ad Astra, 2014), Madárról madárra (Arany 200 Balladaremix, Proza Nostra Könyvek, 2018), Bányavirág (Két világ határán fantasy antológia, Trivium 2019).

1. Melyik a kedvenc népmeséket/tündérmeséket/legendákat feldolgozó modern történeted?

Ha kedvenc nem is (ezzel a címmel csínján bánok, kevés könyv nyerheti el) , de kedvelt és szívesen olvasott regény volt Halász Margittól A vörös nyelvű párduc. Szépirodalomként kezelik, de történetében egyértelműen felbukkannak népmesei, hiedelemvilágból táplálkozó elemek és a nekem tetsző alföldi melankólia.

2. Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy beválogattak a GABO kiadó Az év magyar science fiction és fantasy novellái kötetbe? Ünnepeltél valahogy?

Pont munka után ültem a kocsiban, várakoztam a jelzőlámpánál, és bekapcsoltam a netet a mobilomon, és az elsők között a te gratulációd jött velem szembe. Elsőre nem értettem, mihez köthetően és miért történik ez, soha olyan izgatottan nem vezettem még haza, hogy végre megérkezzek és utánajárjak. Ittam egy pohár bort és vigyorogtam, mint  a tejbetök.

3. Ha ki kéne emelned egy különlegességet, érdekességet a magyar mesevilágból, ami nagyon egyedi vagy a te szívednek különösen kedves, mi lenne az?

A kicsi dió mese asztalon heverő kenyere, ami beszéddel szóval tartja hajnalig az ördögöt 😀 Ez a jelenet annyira befészkelte magát a fejembe, hogy a jelenlegi regényem után olyan következik, amiben ez a mozzanat jelentős szerephez fog jutni.

4. Ki a kedvenc meseszereplőd, mitológiai alakod? Ki a kedvenc szereplőd a saját kötetedben és miért?

Üsse kő, de az ördög. Mert ravasz, folyton feszegeti a határokat, és a maga módján, ha fel is mérgeli magát, mert túljárnak az eszén, azért nagy teljesítmény azt megcselekedni, és kellő kihívással látja el a mesehősöket.
Saját történetemben egyrészt Vadony, az Apaföld kisregényem zabolázatlan, öntörvényű iglice, aki rendelkezik mindazzal a tekintélytörő, klisécsúfoló mersszel, amivel én sosem fogok, és a Salvir, a bányákban élő kókók (bányarémek) vezetője, akit részben az ördög archetípusából gyúrtam és hiába köt vakmerő üzleteket és csikar ki másokból arcpirítóan dörzsölt alkukat, a megfelelő módon az ő szívéhez és lelkiismeretéhez is meg lehet lelni a kulcsot.

5. Ha a tied lehetne egy mesebeli (varázs)tárgy, mit választanál, és miért?

Hirtelen a kisgömböc jutott eszembe, ami szerintem értő kezekben kiváló őrzővédő eszközként lenne hasznosítható, ám valószínűsíthető, hogy én lennék az első, akit elfog. Úgyhogy inkább maradok a Tengeri hántás nagy fehér repülő lepedőjénél, amint némely tündér is utazik muzsikálva.

6. Milyen különbségeket látsz a magyar és ismertebb rokonaik, a kelta tündérek közt?

A magyar tündéreket kevésbé mutatják olyan harci kedvűnek és pogánynak, mint a sidhéket, a Tuatha Dé Danan népét.  Utóbbiak akár csatákat is vívnak, és komplett, évezredes mitológia épül köréjük, míg a magyar tündérek pár száz évvel ezelőttiek és mintha a gyerekeknek tartogatott okító mesékbe lennének száműzve, megfosztva rútságtól, vértől, bűztől, gyarlóságtól. Írom ezt úgy, hogy amikor a magyar népi hiedelmekről olvastam, az emberek félték a tündérekkel kapcsolatos jeleket és történéseket.

7. Elolvasva a Bújj, bújj, zöld ág című novelládat, az az érzésem támadt, hogy ezzel a magyaros urban fantasy-vel nagyon megtaláltad a hangod. (Oké, ismertek, nyilván elfogult vagyok a zsáner iránt, de na.) Mikor kezdtél el ebben az irányban kacsintgatni, és várhatunk-e még tőled hasonló vénában íródott történeteket?

Az irányt az Apaföld című kisregény jelölte ki 2016-ban, ahol a Vadony nevet viselő iglic komplett falut tartott a markában, melynek lakói vallásos áhítattal egy külön kialakított előkertben kultuszszerűen áldoztak neki ételt, italt, különféle tárgyakat, vagy állatok vérét. Az egész történet az egyik falubeli lány elköltözési és függetlenedési törekvése és az amúgy szintén faluhoz kötött, valójában fogoly iglic közötti dinamika körül zajlott. Kimondhatatlanul élveztem az írását, magával sodort a lendület.

8.A Bújj, bújj, zöld ágban van nem kevés pajzánság. Nincs az aktusokban semmi idealizált vagy tündéresen (azaz iglicesen) könnyed, az ember szinte érzi a föld és az izzadtság szagát. Köztudott, hogy sok magyar népdalban van virágnyelven megírt felnőtt tartalom. Honnan jött az ötlet, hogy ezeket is belevedd a novellába?

Pont ezekből az erotikát firtató tanulmányokból! Az Erósz a folklórban könyv mutatott rá először az ismert és népszerű dalok, mondókák másféle értelmezésére, és ez megragadta a figyelmem. Világom iglicei amúgy sem azok a vértelen, szenvedélytelen teremtmények, éppen illett hozzájuk.

9. Látszik a novellán, hogy rengeteg dolognak utána jártál, és sokat kutattál. Megosztanál velünk egy-két érdekes forrást? Mi volt a legmeglepőbb dolog, amire kutatás közben bukkantál?

Érdekes forrásaim közé tartozik a népies ráolvasókat és igézeteket soroló és magyarázó kötet, a ruházatokon is megjelenő ősi szimbólumokat magyarázó, alapvetően hímzéssel foglalkozó írás, és a bányászati szótár. belőlük tudhattam meg, hogy a frászkarika az valójában egy kerek perec, amelyhez kilenc egymás utáni napon kilenc házból kellett a lisztet kérni. Ezen húzták keresztül gyógyító szándékkal a frászos gyereket.

10. Engem különösen a szépirodalmi utalásokkal vettél le a lábamról. Utalsz Babitsra, Vörösmartyra, Petőfire. Utóbbitól a Szerelem Átka című verset idézed. Ez lánglelkű forradalmi költőnk egy kevésbé ismert műve. Hogy találtál rá, és mi fogott meg benne?

Amikor megfogant a történet ötlete, amit a pályázatra szántam, eldöntettem, hogy magyar utalásokból fog táplálkozni. Ennek megfelelően az internetes kutatómunka legalább annyi időt vett igénybe, mint maga a mű megírása. Igencsak megörültem, hogy rábukkantam ezekre az írásokra. A Szerelem átka volt az első, amiből merítettem, a többivel szerkesztői javaslatra sikeresen árnyaltam az egész írást. Petőfi versében megfogott Barangó alakja, és az a „csillagot is lehozom érted, de minek”-végkifejlet, ami újraértelmezését kiáltott.

11. Minden Vizek Bábolnája annyira kerek és jól megformált alak, hogy azóta is azon töprengek: tényleg létezik a magyar mondavilágban csak én nem hallottam volna róla vagy a te képzeleted szüleménye. Eloszlatnád a kételyemet, illetve mesélnél róla egy kicsit?

Maga Bábolna, ha hiedelem szinten is, de létezhetett. Bábolna város honlapján fejtegetik a településnév eredetét, és megemlítik, hogy olyan települést jelent, amelynek túlvilági erővel rendelkező pártfogója van. Ez akár egy azonos nevű iglicre is tökéletesen megfelelő kitétel, így megteremtettem Bábolnát, és adtam hozzá bőven Arany Anyácska magyar mitológiai alakjából. Világomban ő gyakorlatilag neki felel meg: minden víz neki folyik és árad, számára a női öl a világ közepe és ereje. Termékenység tündér, aki szerint minden bajkeverés mögött a túl kevés vagy túl sok testiség áll.  Ő persze ezt sokkal vulgárisabban fejezné ki 😀

12. Min dolgozol most? Hol találhatnak még tőled történeteket az olvasók?

A regény, amin jelenleg is dolgozom a „Holnapután, kiskedden” munkacímet viseli. A kilencvenes évek Magyarországán játszódik, és három főbb szereplője van. Az egyik egy Aranyos Szegeletben nevelkedett lány, Dorottya, aki egy családi tragédia hatására döntött úgy, hogy elhagyja az önfenntartó, sajátos hitvilágot valló és hiedelemrendszer szerint élő bodrogzugi közösséget, hogy új életet kezdjen a fővárosban. A múltat azonban nem lehet csak úgy hátrahagyni: fogékonyságának köszönhetően megkeresi őt egy iglic, és kéri, keresse meg neki eltűnt hitvesét, akit az emberi világban sejt. Ehhez nem elég felelevenítenie mindazt a babonát, amivel szakítani akart, de a siker érdekében pont a garabonciások segítségért kell kérnie, akiket az övéi csak tündérvadászokként emlegettek.

A másik egy garabonciás diák, Ábel, aki igyekszik, hogy sikerrel teljesítse a garabonciássá válás Hét Próbáját/Fogását és így megnyíljon előtte egy rendkívüli életpálya. A feladatok és világon túli tapasztalatok hatására kétely ébred benne Fúrócsillag, a garabonciások rendje iránt, és saját embersége is mérlegre kerül.

A harmadik a művészeti főiskolára elődjébe járó szobrász lány, Melinda, aki nem csupán Ábel barátnője, de budapesti albérletében együtt él egy elvont fotós lánnyal, aki ihletért cserébe fekete kapszulákat szed. Ott követi el az első hibát, hogy kíváncsiskodni kezd a lakótársát gyógyszerrel ellátó és túlzottan is ügyelő, folyton füstszagú főbérlője után, a másodikat pedig akkor, amikor firtatni kezdi a barátja különös „szakkollégiumi” kötődését. Minél több minden jut a tudomására, annál biztosabb lesz, hogy sem a körülötte élő emberek vagy embernek tűnő személyek kilétével nincs tisztában, de a saját szerepével kapcsolatban is tévedésben él. Mindhármukat hajtja a mássá válás vágya, ám annak árával csak akkor szembesülnek, amikor a választott út benyújtja a számlát.

Még több urban fantasy vonalon született írásommal találkozni lehet a Próza Nostra Arany 200 Balladaremix antológiájában, illetve a Trivium Két világ határán antológiájában.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.

Veronika Facebook oldala

Veronika blogja

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.