Úton a hulladékmentes élet felé: Konyha

Először is szeretném megköszönni a rengeteg kommentet és ötletet, amit az előző poszt után kaptam. Azt hiszem, eddig ez volt a blogom legtöbb reakciót kiváltott cikke, szóval iszonyat hálás vagyok. Azt is jó látni, hogy egyre több embert érdekel ez a téma.

Először is összegezném a kommenteket:

Miután jól kitárgyaltuk, hogy az ázsiaiaknak más a fülzsír összetétele, az orikuli nem bizonyult annyira praktikusnak, úgyhogy idebiggyesztek egy hagyományos fültisztító pálcikát, ami bio anyagokból készült.

Arclemosó vattakorongot otthon is lehet csinálni, van, aki kreatívan újrahasznosította a régi babakellékeket, például a kiskacsás büfikendőt 🙂

Többen emlegettétek a mosható pelust, amiről nekem nulla tapasztalatom van, de mivel érdekes kérdésnek tűnt,úgy döntöttem, a közeljövőben végzek majd ez ügyben egy kis kutatást, körkérdések /mini interjú keretében.

Mai bejegyzésem a konyháról meg a konyhai szemétről szól, szerintem ez lesz a leghosszabb és legjobban szétágazó cikk, úgyhogy ugorjunk is neki!

Itt is vannak olyan elemek, amik könnyebben integrálhatóak az életünkbe, míg egyesek (például a komposztálás vagy a csomagolásmentes lehetőségeket ajánló boltokba zarándoklás) komolyabb erőfeszítést igényelnek, és tudom, hogy nem mindenkinek van ereje/energiája ezekre. Ezért kezdésnek jöjjön pár olyan dolog, ami már akkor is rengeteget tesz, ha csak odafigyelünk és tudatosabban cselekszünk.

Pazarlás és élelmiszerhulladék

Iszonyatos mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik nap mint nap. Ebben persze nem csak a kisfogyasztók hibásak, hanem az éttermek, is ahol inkább kidobják az eladatlan ételt, minthogy odaadják a dolgozóknak vagy a rászorulóknak vagy a nagy boltok, ahol megsemmisítik az árukat, ha lejárt a szavatossági idejük. Ha kicsit utána kerestek a témának, online rengeteg elborzasztó cikket fogtok találni a témában.

Én ismét szerencsésnek érzem magam, hogy Franciaországban élek, mert itt a bizonyos területnél nagyobb élelmiszerboltoknak kötelező odaadni a még fogyasztható, de a polcra már nem kirakható élelmiszereket jótékonysági szervezeteknek, akik kiosztják azok közt, akik maguk nem engedhetnék meg. Persze itt sem működik tökéletesen a rendszer, férjem egyik kollégája nagy aktivista a helyi zöld szövetségnél, és nagyon bosszantja, hogy például a főutcán lévő Monoprix (kissé drágább kategóriájú élelmiszer üzlet, angol viszonylatban a Sainsbury’s felelne meg neki talán) mennyi élelmiszer szemetet termel, és néha szokott nekik reklamáló leveleket írni. Én csak a kalapom tudom emelni a francia aktivisták előtt, ők aztán nem cicóznak.

Augusztusban elmentünk egy zero waste tematikus sétára, és igazából meglepett, hogy mennyit beszéltünk az élelmiszerhulladékról. Ez egy olyan téma, ami nem pusztán környezeti kérdés, de társadalmi is. Például a sétán láttunk egy közösségi hűtőt, amibe az étterem, ami mellett állt, is beleteszi az el nem fogyasztott ételeket, de a környéken lakókat is erre biztatják.

Aztán ott van a „Too good to go” applikáció, amin (többnyire zárás előtt vagy a déli roham után) pékségek/boltok/éttermek meghirdethetik a megmaradt termékeket nagyon kedvezményes áron. Például két euróért kaphatsz egy péksüti csomagot, mikor általában egy croissant kb 1 euró, egy „bonyolultabb” péksüti pedig inkább a 2 euróhoz közelít. Nem tudom, otthon van-e ilyen kezdeményezés, ha tudtok róla, kérlek, osszátok meg!

Egy olyan posztot láttam nemrég, ami arra kérte az olvasókat, hogy ha van maradék étel, amit nem fognak megenni, de még fogyasztható, tegyék dobozkába, és vigyék el valamelyik központba. Persze nem mentettem el, és a lyukas agyam nem emlékszik mi volt az egyesület neve, vagy hogy melyik ismerősöm osztotta meg…

A hosszú bevezető lényege ez: figyeljetek oda, hogy mi van a hűtőtökben! Régebben mi is hajlamosak voltunk megfeledkezni a régebben vett ételekről, de már odafigyelünk, és egy jó ideje nem dobtunk ki semmit. Tehát ha már csak annyit tesztek, hogy körültekintőbben vásároltok, és nem főztök feleslegesen a Vörös Hadseregnek elegendő kaját, már tettetek valamit. Nem beszélve arról, hogy nekem már nagyon elegem volt a már szinte öntudatra ébredt penészes ételekkel való harcból.

Ne feledkezzünk meg olyan régi praktikákról sem, hogy a kissé szottyadt kenyérből bundáskenyért készítsünk vagy ledaráljuk zsemlemorzsának. Egyszer találtam egy adag kissé öregecske müzlit, és zabkekszet csináltam belőle. Legyünk kreatívak!

Tudatos főzéshez kapcsolóan megemlíteném a bulk cookingot vagy batch cookingot, ami most egyre népszerűbb főleg az elfoglalt emberek (pl. több gyermekes anyukák) körében, és aminek a lényege, hogy több napra előre megtervezzük a menüt, és így egyszerre praktikusan megfőzzük. Én még nem próbáltam, meg nekünk igazából nem is szükséges, de gondoltam hátha titeket érdekel. Itt és itt van pár angol nyelvű recept.

Víz

Amióta itt lakom, (kicsit több mint három éve) nem iszom palackozott vizet a minden napjaim során. Ennek főleg praktikus okai voltak: remek a francia csapvíz, az elején a negyediken laktunk (most a harmadikon) lift nélkül, és amire oda felcipelnénk a 12 L vizet, hát leszakadna a derekunk… nem beszélve arról, hogy így pénzt is megtakarítunk.

Még az elején kaptunk egy jóvágású csatos üveget anyósomtól, illetve azóta újra felhasználtunk egy szimpatikus szintén csatos kupakkal felszerelt borosüveget. A hűtőben tartott (esetleg citromos) víznél igazából nem kell bonyolultabb frissítő ital nyárra.

 

Menetközben érkezett olvasói tipp:

Frissítő ital, avagy mit tegyünk a vízbe?

*Citromkarikát

*Néhány csík kígyóuborkát

*Mentalevelet

*Felaprított, összeturmixolt sóskának kipréselt levét

 

Ahol nem annyira jó a víz minősége vagy íze, ajánlatos próbálkozni vízszűrőkkel. Én erről nem sokat tudok, de Heni barátnőm mondta, hogy ezt mindenképp említsem meg.

Aki pedig azért vásárolt ásványvizet, mert a buborékot szereti, esetleg elgondolkodhat egy szódagépen. Anyukám most szerzett be egyet, és nagyon büszke vagyok rá. 🙂

Olaj

Szintén Heni okos tanácsai alapján idebiggyesztek erről is némi infót. Mi olyan kevés olajat használunk, (akkor is mogyorót vagy ilyesmit) hogy ez eszembe se jutott, de itt van két link arról, hogy mit tehettek a használt olajjal. Ebből a cikkből, pl. megtudtam, hogy Grazban 2005 óta az összes autóbusz használt olajból készült biodízellel jár! Itt pedig többet megtudhatunk a magyarok olaj használatáról, és ennek hatásairól.

(Szintén olvasói visszajelzés /köszönöm, Csaba!/ : Kistarcsa környékén lakóknak érdemes tudni, hogy a kerepesi MOL töltőállomás, illetve a Cool Bolt “Olajpont” Kistarcsa, Kerepes, átveszi a használt sütőolajat.)

Pálmaolaj

Ez is egy nagyon hosszú téma, beszéljen helyettem az Iceland üzletlánc karácsonyi videója.

Több vegetáriánus étel

Ez is megérne egy külön misét, pont ugyanúgy mint az étel pazarlás is, de a minimumra fogok szorítkozni. A megnövekedett húsfogyasztás iszonyatos terhet ró a környezetre. Ha belegondoltok, a régiek asztalára csak vasárnap került hús, és nagyon meg is becsülték. Nem fogok bort inni, és vizet prédikálni, én is szeretem a jó kis ropogós csirkét, mint bárki, a férjemről ne is beszéljünk, akit zöldségekkel kb. ki lehet kergetni a világból. (Bár az utóbbi években rengeteget fejlődött. Nem akarom azt állítani, hogy az én jótékony hatásomra… de de. :D) Legalább hetente egyszer valamilyen húspótlóból készült ételt készítünk, szerencsére elég nagy a kínálat. A tészták és saláták is remek alternatívák lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a hús elhagyásával pénzt is megtakaríthatunk, ha ügyesen csináljuk. (Tudom, hogy a tofu és társai drága alternatívák, de ha inkábba zöldséges irányba megyünk el már más a helyzet.)

A héten hallottam az egyik barátnőmtől a Veganuaryról, és komolyan gondolkodom azon, hogy érdemes lenne belevágni. Az iskolai menzán és vendégségben persze nehezebb elkerülni, de otthoni vásárlásra mindenképp szeretném megpróbálni.

Csomagolásmentes élelmiszerek

Ez már egy következő lépés, ami már némi előretervezést és erőfeszítést is igényel. Nálunk minden biolboltban van kisebb-nagyobb csomagolásmentes sarok. Itt főleg magvakat, aszalt gyümölcsöket vagy kekszeket lehet kapni, például a tőlünk tíz perc sétára lévő boltban is. (Azt hiszem, ez otthon az Auchanban is működik, de javítsatok ki, ha tévedek.)

Bevallom engem ez kicsit frusztrált, mert szép szép, hogy csomagolásmentesen tudom megvenni a magokat, de azokat szökőévente egyszer, ha használok. Bár idén, jó párszor csináltam tökmagos pogácsát, egyrészt, hogy ne chipset együnk, másrészt meg, hogy terjesszem a magyar kulináris kultúrát 😀

Csendélet a konyhaszekrényünkből

Aztán elmerészkedtem a huszonöt perc sétára levő bioboltba, és nem csalódtam. Na, ott minden van: többféle tészta, rizs, kuszkusz, lencse, müzli, kekszek. Iszonyatosan örültem, mert a tészta és a rizs iszonyatos nagy frusztrációm volt, most pedig egy ideje csomagolásmentesen tudjuk őket beszerezni. Ezek után csinos üvegtartókban táruljuk őket. A legtöbbet boltban vettünk, de újrahasznosítottam egy nagyobb befőttesüveget, és instant kávés tartót is.

A kekszeket csokitól megörökölt fémdobozban tartjuk. A vörösáfonyás keksz, amit a héten vettem, komolyan a világ legjobb keksze! De igen, ez azt jelenti, hogy hetente- kéthetente egyszer felkerekedek, és elzarándoklom oda.

A kissé szöttyedt barack az újrahasznált kávésüvegben.

Az egyetlen csomagolásmentes étel, ami kevésbé jött be az aszalt barack. De ez főleg esztátikai kérdés talán. Mivel együtt csücsül a rengeteg barack egy dobozban, így kicsit megbarnulnak és megszöttyednek, nem olyan szépen narancssárgák és finoman ráncosak, mint a bezacskózott társaik. De mi receptbe vettük, szóval feldolgozva szerintem tök mindegy.

A csomagolásmentes helyeken általában papírzacskóba pakolászhat az ember, de sokkal jobb, ha beszerzünk kis textilzacskókat, amiket használhatunk ad infinitum. Nekünk először öt volt, de aztán bővítettük tízre, mert a zöldségeket is igyekszünk ebbe tenni.

Egyébként az jutott eszembe, hogy az ilyen csomagolásmentes vásárlás tök jó szülő-gyerek program lehet, mert a kicsik biztos élveznék, hogy lehet csapolgatni, meg méregetni. Én láttam jó pár szülőt gyerekkel, és szerintem ez egy jó edukativ és „minőségi idő” tevékenység.

Jó hír: Budapesten is nyílt egy csomagolásmentes bolt. Én magam még nem jártam ott, de nagyon jónak tűnik, itt olvashattok róla. Ha már jártatok ott, kérlek, osszátok meg tapasztalatotokat.

A textilzacskókat zöldség és gyümölcs vásárlásnál is használjuk bátran. Nekem óriási örömöt okozott, amikor a messzebbi bioboltban felfedeztem, hogy van csomagolatlan galambsaláta, ami az egyik kedvencem, de eddig csak a szupermarketben, előre csomagolt változatot találtam. Ez persze azt jelenti, hogy gyorsabban fonnyad el, így előbb meg kell enni, meg gondosan meg kell mosogatni, de hát annyi baj legyen.

Ha nincs a közelben biobolt, érdemes feltérképezni a piacokat. Így még a kistermelőket is segíthetjük.

Csomagolások

A maradékokat tárolhatjuk mindenféle frissdobozokban, de igyekezzünk kerülni a celofán és alufólia használatát. Remek alternatíva például a méhviaszos kendő. Voltam egy workshopon, ahol maradék textíliára vasaltunk méhviaszt.

Itt most nem írom le részletesen, hogyan csináltuk, de ha érdekel, írjatok nyugodtan, és elmesélem. Egészen egyszerű. Ebben az a jó, hogy a kéz melegétől a viasz megmelegszik, és az edényen össze tudjuk nyomkodni a kendőt.

Szendvicscsomagoláshoz szintén vettünk két viaszozott oldalú kendőt. Ezeknek a tisztítása egyszerű, és jól is néznek ki.

Komposzt

A komposztot három naponta meg lehet csapolni, és akkor ilyen csodalé jön ki belőle, amit a növények nagyon szeretnek. Nem büdös egyébként!

A lakásavatónkra kis komposztvödröt kértünk. Még tanuljuk, hogy működik, és bevallom, nem mindig vagyunk a helyzet magaslatán, de azért igyekszünk.

Akinek kertje van, egyszerűen létrehozhat odakint egy komposztot, nekünk lakásban ez kevésbé megy. Elviekben itt amúgy írhatnak lakóközösségek a polgármesteri hivatalnak, és igényelhetnek egy kinti komposztálót, és a hivatal még oktatást is tart, hogy hogy működik. De őszintén, én nem vagyok az a nagy levelezős típus meg nem bízom az emberekben, szóval nem akartam osztozkodni, de szerintem tök jó, hogy van ez a lehetőség.

A sétatúrán voltunk egy háznál, ahol közösségi gilisztás komposzt van, szintén polgármesteri támogatással. Elég sok lehetőség van, úgy érzem a város vezetés is próbálkozik, de az embereknek is aktívan tennie kell az ügy érdekében, legalább azzal, hogy kérnek. Nem rég láttam egy videót a közterek magán használatra zöldesítéséről, amit nagyon reménykeltőnek találtam.

Exkluzív felvételek a komposztunk belsejéből.

Vissza a lakásban komposztálására. Az egyik megoldás a giliszta komposzt, de őszintén, megértem, hogy sokan tartanak ettől a megoldástól. Nekünk olyan komposztálónk van, amire aktiváló anyagot kell szórni, ebben mindenféle mikroorganizmusok vannak. Ha megtelik a bödön, lesz egy csomó jó komposztunk, amivel még fogalmam sincs, mit csinálunk, de ezen ráérek majd akkor pánikolni 😀

Ha komposztáltok, érdemes lehet beszerezni egy ilyen tárolóedényt.

Mosogatás

A legtöbb helyen azt olvastam, hogy a mosogatógép környezetbarátabb, mint a kézzel mosogatás. Hát sajni-bajni nekünk erre nincs hely, szóval abból próbáljuk kihozni a legtöbbet. Az eldobható cseppet sem természetes szivacsokat lecseréltük ilyen textilalapú szivacsokra. Nem mondom, először elég nehézkes volt, a szivacs nagyon merev volt, de most már betörtük.

Itt van még pár természetes alternatíva például a kenderes szivacs, ami nem drága, ráadásul magyar termék. Nem csak azért fontos a helyi termékek vásárlása, mert így saját országunk GDP-jét támogatjuk, de a szállítással nem teszünk annyi terhet a környezetre. Ez a szivacs, amúgy elég jónak tűnik, és nem drága, szóval lehet, beszerzek belőle pár darabot. Ezzel elviekben lehet néha a DM-ben és az Auchanban is találkozni.

 A kreatívabbak akár el is készíthetik saját tawashi szivacsaikat is használt anyagokból, zoknikból, harisnyákból. Én még sosem csináltam, ha ti már próbáltátok, kíváncsiak várom a véleményeket, tapasztalatokat.

Mosogatószerek közül is létezik rengeteg, készen kapható, környezetbarát alternatíva. Otthoni tanácsadóm, Heni, a Zöldlombot ajánlotta figyelmembe.

Én nem rég fedeztem fel nálunk a jeanbouteille kezdeményezést, aminek lényege, hogy egyszer megveszed a tároló üveget/ flakont, és utána a partnerboltokban újratöltheted őket. Sajnos a mi városkánkban nincs ilyen, de eggyel arrébb lehet ilyen formában venni mosószert, öblítőt, mosogatószert és bort is. Engem igazán a gyümölcsleves változat érdekelne, de az tényleg nagyon messze van.

Vettem már ilyen mosogatószert, de még nem jutottam el oda, hogy kipróbáljam, de már nagyon kíváncsi vagyok.

Ebből is készíthetünk saját változatot, amit én még nem próbáltam, de kinéztem már egy workshopot, de mindig betelik… Ott Marseille szappanból és borostyánból ( :O) készítenek mosogatószert. Ha egyszer eljutok oda, mindenképp beszámolok.

Mosás

A mi mosógépünk hely híján a konyhában kapott helyet, szóval ezt is ide csoportosítom. Mi nagy kiszerelésű dobozos bio mosóport használunk, ami több mint fél évig elég. Viszont azt olvastam, hogy a mosópor kevésbé előnyös, mert jobban dörzsöli a ruhákat, és ettől a műszálas ruhákból mikroműanyagok válnak ki. Sajnos azt is észrevettem, hogy a ruháim ki is fakultak, szóval ha a doboz végére jutunk, ki fogom próbálni az újratölthetős folyékony mosószert.

Folttisztításhoz rendeltem marhaepe szappant, szintén még tesztelésre vár. Illetve most utána olvastam kicsit a mosódiónak, és megihletetett, szóval kipróbálom.

Ha lehetséges, hagyjuk ki a szárítóprogramot, én igyekszem kerülni, de a férjem télen előszeretettel használja a gyorsabb száradás érdekében, ami végül is logikus, de na.

Ha kreatív és vállalkozó szellemű vagy, el is készítheted a saját mosószered így.

Ez egy igen csak tartalmas bejegyzés lett, úgyhogy itt le is állítom magam, mert attól tartok, hogy ha tovább gondolkodom, még ezer dolog eszembe jut. Továbbra is nagy izgalommal várom a hozzászólásaitokat. A következő cikkben baráti/családi összejövetelek szervezéséhez, illetve ehhez kapcsolódóan a karácsonyhoz adok ötleteket.

A hulladékmentes fürdőszobáról szóló cikkem itt találjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *