Zene füleinknek: Ruskó Eszter interjú

Bemutatás: Ruskó Esztert még 2013-ban ismertem meg egy írókurzus során, most pedig eljött az alkalom, hogy a zenéjéről beszélgessünk. Eszter Alisa művésznéven alkot, nagyon tetszik  stílusa, remek háttérzene íráshoz!

1. Hogyan írnád le három szóval a zenédet?

Vidám, színes, energikus.

2. Mióta foglalkozol zenével? Hogyan találtál rá az elektronikus zenének erre a kellemes kawaii irányzatára?

Kiskoromtól kezdve játszom hangszeren (zongorázom, gitározom, nagybőgőzöm). Ha jól emlékszem, körülbelül 14 éves korom óta írok zenéket, 18 éves koromtól volt egy pár év kihagyás, és három éve újra elkezdtem zenéket írni. Hangszeren persze folyamatosan játszottam. Sok műfajban alkotok, de az az irányzat, amivel kapcsolatban a legtöbben ismernek, a kawaii future bass nevű műfaj. Ez egy jellemzően japán/ázsiai vonal, ami főleg az animés kultúrához köthető. Snail’s House-nál találkoztam először ezzel, majd egyre több ilyet kezdtem hallgatni. Valamennyire tudatos döntés volt számomra, hogy pont ebben a műfajban kezdtem el először közzétenni zenéket, mert láttam, hogy ennek viszonylag nagy a hallgatottsága jelenleg az interneten. Amikor elkezdtem elektronikus zenével foglalkozni, akkor jellemző volt az a zenéimre, hogy nem tudtam műfajba illeszteni őket, és úgy éreztem, hogy ez hátrányomra fog válni akkor, amikor elkezdek publikálni, tehát nem tudom azt mondani a zenére, hogy ez ilyen és ilyen műfaj. Így tudatosan próbáltam úgy alakítani a zenéimet, hogy azok műfajba illeszkedjenek, és a kawaii zenék lettek az elsők, amivel úgymond kiléptem az internet elé. Ezen kívül viszont más műfajokkal is foglalkozom. Szeretek chilles és filmzenés hangulatú számokat készíteni, vagy a barátommal például nemrég csináltunk néhány gitáros bedroom pop számot. Szerintem ezek mind nagyon különböző irányzatok.

3. Tanultál-e zeneszerzést valahol vagy magadnak tapasztaltad ki a dolgokat? Mi a legjobb tanács, amit valaha kaptál?

Igen, tanultam. Amikor még a nagykanizsai zeneiskola növendéke voltam, volt szerencsém 6 éven keresztül zeneszerzést is tanulni. Ez a képzés a szolfézsra és hangszeres előképzettségre épített. Itt volt lehetőség arra, hogy a saját dalaimmal is foglalkozzam, illetve különböző gyakorlatok segítségével megtanultam azt, mik a szabályai egy kötött akkordsorra történő dallamalkotásnak, vagy éppen hogyan kell harmonizálni egy dallamot, tehát milyen akkordoknak kell a dallam alá kerülniük. Megismerkedtem a különböző hangszerek tulajdonságaival, hangterjedelmével, funkciójával, mindezt a klasszikus zene keretében. Elektronikus zenével pedig a budapesti Sonic School iskolában kezdtem foglalkozni, ahol 2018 tavaszán részt vettem a produceri tanfolyamon; itt tanultam mixinget, masteringet, sound designt, arrangementet (egyszerűbben mondva: hogyan kell egy zenét keverni, hogyan kell hangszereket készíteni, hogyan épül fel egy zeneszám). Úgy gondolom, rendkívül fontos volt az, hogy részt vettem ezeken a képzéseken, hiszen a zene erős elméleti háttérre épít, nem lehet kikerülni bizonyos szabályokat. Az elektronikus zenéhez pedig elengedhetetlen az a sok technikai ismeret, amit a produceri képzésen tanultam.Valamennyire lehet YouTube-tutorialokból is zenét tanulni, de itt nagyon sok helytelen vagy félinformációt is lehet hallani.

Nem tudok kiemelni legjobb zenei tanácsot, mert tényleg rengeteg minden van, amit a tanáraimtól tanultam. Egy személyesebb jellegű tanácsot emelnék ki: nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mások milyen zenét készítenek, vagy hogy milyen zenét vár el a közönség, mert mindenféle (jó) zenének ki lehet alakítani közönséget, követőbázist az interneten. Nem azt kell csinálni, amit mindenki más csinál, hanem megtalálni azt, hogy te magad miben vagy jó, és azt a közönséget, akiknek pont erre van igényük.

4. Mi a legkönnyebb és a legnehezebb dolog a zeneszerzésben (főleg így a 21. században)?

Igazából szerintem itt érdemes a producer fogalmát bevezetni. Ma a legtöbb olyan embert, aki elektronikus zenét készít, számítógép előtt, zeneszerkesztő programban, virtuális szintetizátorok segítségével, producernek hívnak. Illetve lehet dalszerzőkről is beszélni, például amikor egy énekes leül egy gitárral a kezében, kitalál egy dallamot és egy dalszöveget, majd ezt kidolgozza egy producer, hogy elkészüljön a teljes szám. Bevallom, fogalmam sincs, hogy ma akkor ki a zeneszerző. Mert fel lehet úgy fogni, hogy az az ember, aki kottát ír, zenekarra, de ha a filmzenét nézzük, akkor itt is bejön a keverés témaköre, vagy a sound design, tehát az, hogy milyen hangot hogyan állítunk elő (például amikor jön egy dinoszaurusz, és elkezd lépkedni, az hogyan készül). Szóval én nem szoktam magam zeneszerzőnek hívni, inkább zenei producernek hívom magam.

A legkönnyebb dolog szerintem az, hogy ma már rengeteg információ áll rendelkezésre, és sok képzés is indul, ahol ezt lehet tanulni. A legnehezebb pedig talán a türelem. Ez nem megy egyik napról a másikra. Sem az, hogy megtanuljon valaki zenét írni, sem az, hogy követőbázist alakítson ki maga körül, vagy sikereket érjen el. Sokaktól hallottam, hogy legalább 10 év az, mire valaki elsajátít egy szakmát, és kialakítja a saját zenei brandjét. Én is még csak az út elején vagyok.

5. Mennyi időbe telik egy szám megírása? Honnan merítesz ihletet? Mesélnél egy kicsit a folyamatról?

Szerintem viszonylag gyorsan dolgozom. Ugyebár minden számom elektronikusan készül egy zeneszerkesztő programban. Ha egyedül csinálok számot, akkor az 1-2 nap alatt elkészül. Ha szükséges hozzá felvenni valamit, akkor a felvételt általában külön napon zajlik. Ha a számban mással együtt dolgozom, akkor viszont igazodnom kell az ő munkatempójához. Például nemrég jött ki egy halloweeni szám, amin énekelek, és a barátom is dolgozott rajta.

A szám alapötlete május környékén lett meg, majd ő dolgozott rajta, aztán egy időre elfelejtődött, majd nemrég befejezte, én pedig felvettem a végleges vokált. Tehát ez egy féléves folyamat volt. Ihlet, mint olyan, nem nagyon kell. Szerintem ez inkább döntés kérdése, hogy én most ilyen számot akarok, vagy olyat. Például sokan mondták, hogy a Summer Dreams nagyon tetszik nekik, szóval nemrég leültem, azzal a céllal, hogy na akkor most csinálok valami hasonló hangulatút, mint az. Ennek a címe Butterfly lesz, és november első hetében jelenik meg. Ének is lesz benne, mert azt emlegették az emberek, hogy tetszik nekik. Írtam egy hasonló, könnyed szöveget. Igazából ezeknél a számoknál nem annyira a szövegen van a hangsúly. Van néhány olyan számom, amit viszont a szöveg, és az elmondandó történet szült: egy ilyet hallhattok majd a decemberben megjelenő albumomon. Itt megvolt a történet, majd ehhez készítettem hozzáillő zenei kíséretet.

6. A környezeted hogyan fogadta, amikor elkezdtél komolyabban zeneszerzéssel foglalkozni?

A családom, illetve a barátaim, a közvetlen környezetem mind tudta, hogy foglalkozom zenével. Ebben mindig is támogattak. Nagypapám például azt mondogatta mindig, hogy na majd, ha befejezem az egyetemet, elmegyek a zongora szakra is. Egyelőre még mindig nem mentem! Nem érzem, hogy ez lenne az az irányvonal, ami hozzásegítene a céljaimhoz. Az elektronikus zene szerintem furcsa volt a környezetemnek. Mivel maga a műfaj is, amit csinálok, nem igazán ismert Magyarországon, sokan nem is hallottak még hasonló zenét, vagy ha igen, akkor is csak animékben, és azért van egy réteg, aki itthon animét néz, de ők is inkább a fiatalabbak. Úgy érzem, mostanra kezdik elfogadni az emberek, nem úgy néznek rám, mintha valami rettentő fura, megfoghatatlan dolog lenne ez. Szerintem egyre többször találkoztak azzal, amit csinálok, már elkezdtek hozzászokni.

7. A számaid többségéhez tartozik egy stílusban és hangulatban passzoló borító, illetve vannak dalaid, ahol mások hangmintáit használod / mások énekelnek. Hogyan találod meg azokat az alkotókat, akikkel együttműködsz? Mesélnél kicsit erről a folyamatról?

 Nagyon fontos, hogy egyedi, jó minőségű kép készüljön a zenéhez, mivel a hallgatók sokszor hamarabb találkoznak a dal borítóképével, mint magával a zenével. Igyekszem havi egy számot közzétenni. Ez azt is jelenti, hogy minden hónapban csináltatnom kell egy rajzot. Ezeket a grafikusokat Twitteren keresztül kerestem meg. Rajzolt nekem például kat, rosarrie, illetve egy magyar barátnőm, jellycrown rajza szerepel az egyik új számomon.

Néha dolgozom együtt más énekesekkel is, például a WHAT A WORLD. egy amerikai énekes lány, cynosure segítségével készült.

Volt egy zenei alapom, majd ehhez kerestem énekest. Akkoriban találtam rá cynosure dalaira a SoundCloudon, majd írtam neki egy üzenetet, és elküldtem a számot. Azt mondta, hogy szeretne énekelni rajta, írt hozzá dalszöveget, felénekelte, majd elküldte nekem a fájlt. Azután beletettem a projektbe, és így készült el a szám.

Van, amikor más énekesek hangmintáit használom a számban. Ezt csináltama SandwichCake Partyban, például ahogy 0:50 körül hallható.

Itt egy samplepackből vásároltam hangmintákat, amik elérhetők a splice.com webhelyen. Itt nem ismerem személyesen azt az embert, aki ezeket a hangmintákat felvette. Ha jól emlékszem, ezek MYLK sample packjéből vannak. Ezek szabadon megvásárolható hangminták, többször vannak értékesítve, akinek van regisztrációja a splice-on, az letöltheti és felhasználhatja a zenéiben. A számomban azt csináltam, hogy letöltöttem több hangmintát, amin teljes szavakat mond a lány, majd ezekből kivágtam egy-egy szótagot, és csináltam ezekből a hangfelvétel-részletekből egy ritmust. Végül is semmi köze nincs már ahhoz, hogy mit mondott eredetileg a felvétel. Ezt a technikát használtam egyébként a Summer Dreams dropjában is (1:31), de ott a saját hangomat szerkesztettem. Azt hiszem, itt már nem sokan ismerték fel, hogy ez az én hangomból van!

8. Amikor rád kerestem Youtube-on, láttam, hogy nagyon sokan csináltak videókat a számaidhoz. (Például az egyik kedvencemhez, a SummerDreamshez készült Lyrics videó) Egyáltalán nem ismerem ki magam a Youtube-os világban, szóval lehet furcsa a kérdés, de hogy érint, téged, amikor mások videót csinálnak a dalaidhoz? Örülsz, mert sokan megismerik a neved, és jó érzés, hogy megihletsz másokat vagy bosszantó, hogy az ő csatornájukat látogatják helyetted?

Nekem ez egy nagyon jó visszajelzés arra, hogy a közönség szereti azt, amit csinálok. Van egy rakat ilyen videó. Elkezdtem gyűjteni egy playlistbe, most például 57 van benne, de ez nem az összes, mostanában nem néztem meg, mik kerültek fel.

Ezek közül néhány olyan, ahova én magam küldtem be a zenét, és sok olyan is van, akik maguk döntöttek úgy, hogy szerkesztenek hozzá videót, és megosztják a csatornájukon.

Ezek a csatornák voltaképpen promóciós csatornák, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy bemutassanak ilyen-olyan műfajban különböző zenéket. A YouTube-on mostanában elég népszerű az, hogy promóciós csatornákon keresztül ismernek meg emberek új zenéket, mint például a MrSuicideSheep vagy az xKito. Így viszonylag könnyű nagyobb nézettséget elérni egy-egy számnál, mintha a saját magunk YouTube-csatornáját próbálnánk promózni, mivel a promóciós csatornáknak van egy kialakult követőbázisa. Viszont ennek a rendszernek az a hátránya, hogy hiába tetszik mondjuk a zene a hallgatóknak, nem fognak odáig eljutni, hogy átkattintsanak az én saját profilomra, szerintem sokszor még azt sem tudják, hogy a zenét nem a csatorna tulajdonosa készítette. Meg egyszerűbb akkor az adott csatornára feliratkozni. Külön erőfeszítés akkor már a zenészt máshol is követni. Így lehetséges például az, hogy van olyan számom, aminek a hallgatottsága YouTube-on már átlépte a százezret, a saját felületeimen pedig kb. 5000-nél jár csak. De ha mondjuk ugyanennyi ember a saját Spotify-feltöltésemet hallgatta volna, akkor kaphattam volna érte mondjuk 70 000 Ft-ot, vagy nem tudom, pontosan mennyit. A Spotify is érdekesen számolja a bevételeket, mert minden országnál más lejátszásonkénti összeget látok a kimutatásokban. De ezt el kell engedni.Hogy ez jó-e vagy nem? Nagyon sok bevételtől elesek, mivel a csatornák általában megtartanak minden jutalékot, ami a videó után jár. Sok olyan is van persze, ami nem is monetizált, szóval ezek után amúgy sem járna bevétel. Az, hogy megosztják a zenémet, abból a szempontból jó, hogy így sok ember találkozhat velem és a szám címével, így, ha újból látják, akkor nagyobb figyelmet fordítanak rám. Mostanában már elkezdtem bosszantónak érezni.Az ideális az lenne, ha sikerülne ezeket a hallgatókat átvinni a saját felületeimre, hogy közvetlenül tudjak velük kommunikálni.

9. Nem rég készült el az első videókliped a „The Angel” című számodhoz. Miért pont ezt a dalt választottad? Milyen volt a videóklip elkészítésének folyamata?

Amikor felmerült a videóklip ötlete, akkor abból a célból kezdtem el tervezgetni, hogy sikerüljön elérni a magyar közönséget. Volt egy bajom, hogy hiába vagyok magyar, de magyarok nem hallgatják a zenéimet. Merthogy a leginkább az USA-ból és az ázsiai országokból hallgatnak. Szóval úgy döntöttem, kell egy szám, ami jobban megszólítja a magyar közönséget, és mivel énekelek rajta, ezért jól mutathat egy videóklip is hozzá.A klip forgatására és elkészítésére Karvaly Bencét és Kobl Adriennt kértem fel. Most augusztusban kimentünk a Margitszigetre, ott készült a klip. Nagyon izgalmas volt számomra a forgatás, mivel még nem vettem részt ilyenen. Több helyszínen is forgattunk, vándoroltunk ide-oda a szigeten, a munka végül estébe nyúlóan tartott. Azt hiszem, 10-15-ször talán felvettük a számot, felvettünk egyéb jeleneteket is, majd ezekből a felvételekből lett összevágva a klip. Nekem nagyon tetszik a végeredmény, és a visszajelzésekből ítélve úgy gondolom, hogy megérintette azokat az embereket, akik látták, mivel nagyon sok pozitív gondolatot mondtak róla mások.

10. Személy szerint utálom, ha a művészeket anyagias kérdésekkel bombázzák… de biztos sokakat érdekel: csak alkotói szenvedélyed a zeneszerzés vagy lehet ez bevételi forrás, ne adj isten megélhetés is?

Én örülök ennek a kérdésnek, köszönöm! Nekem a zene abszolút hobbiszinten kezdődött el, aztán lassan elkezdett bevételi forrássá is válni. Egyelőre nem megélhetés, de azon vagyok, hogy kiépítsem a bevételszerzési lehetőségeket. Mostanában döntöttem el, hogy szeretném ezt komolyan venni, mivel a hobbi szintnél jobban érdekel, és egyre több időt teszek bele. A gyakorlatban lifestyle vállalkozó vagyok (vagyis olyan személy, aki a laptopjáról dolgozik, egyéni vállalkozó, mellette utazgat). Szeretném úgy alakítani az életem, hogy a zene is szerepet kapjon benne, és ne kelljen háttérbe szorítani más bevételszerzési folyamatok mellett. Ezt meg úgy tudom megtenni, hogy ebből is bevételt csinálok.

Szerintem érdemes a művészetről anyagi szempontból is beszélni. Nehéz bevételt szerezni a zenéből, de azért lehet: például ott vannak a streaming szolgáltatások, tehát ha valaki meghallgatja a zenémet, én kapok pénzt azután (pl. a Spotify lejátszásonként körülbelül 0,00676 $-t fizet, ami nem egy túl nagy összeg, de ha sok hallgatót elér valaki, akkor azért hozhat egy kis bevételt). El lehet a Bandcampen is adni zenét. Lehet például merchandise termékeket értékesíteni, például vászontáskát, pólót, bögrét, akármit. Az elektronikus zenével kicsit nehéz, de ha valaki tud, akkor koncertezni, vagy élőben előadni is lehet. Ez például jó bevételi forrás lehet, de nyilván tudni kell közönséget szervezni. Lehet megrendelők számára zenét írni, például producereknél egy énekes felkérhet, hogy készíts neki zenei alapot valamennyi pénzért, amire ő később énekelhet, és így lehet egy saját száma. Ez az úgynevezett ghost produkció formájában is jelen van, amire külön, erre szakosodott webhelyek vannak. Ide fel lehet tölteni teljesen elkészített számokat, majd el lehet őket adni 200-500 dollárért úgy, hogy lemondasz a jogaidról, tehát a te neved a szám mellett többé nem fog szerepelni. Továbbá lehet például filmzenét vagy játékzenét írni, de én ezzel még nem foglalkoztam. Illetve, egy kissé másfajta hozzáállás: tanítással is lehet pénzt szerezni. Nekem jelenleg nem kiforrott még az, hogy hogyan szerzek állandó bevételt a zenéből, de azon vagyok, hogy kidolgozzam magát a zenei brandemet, és kiépítsem ezt a részt is. Persze úgy, hogy mindeközben önazonos maradok, és továbbra is azt csinálom, amit tényleg szeretek.

Végül is a művészeti alkotások is termékek vagy szolgáltatások, amik képesek üzleti igényeket kielégíteni. Ha belegondolunk például, itt egy probléma: éhes vagyok. Ott egy étterem, ami megoldást nyújt a problémámra. Bemegyek, eszem, szóval az étterem kielégítette az igényemet. Azt kell megkeresni, hogy egy-egy művészeti ág vagy művész alkotása milyen igényt tud kielégíteni. Mi az, ami az embereknek kell, és hajlandóak érte pénzt áldozni? Például, tegyük fel, valaki unatkozik, mi az, amiért ő jelen pillanatban fizetne? Egy vicces könyvért? Valamilyen élményért? Vegyük például Nagy Rita, vagyis félhangos csönd újonnan induló szolgáltatását. Esküvőkre megy az írógépével, és ott helyben ír verset az eseményről. Ki az, aki ezt meg fogja venni? Olyan ember,aki valamilyen különleges élményt szeretne vásárolni. Persze itt is meg kell nézni, hogy kik lehetnek azok, akiknek pont erre az élményre van szükségük, és hogy hogyan tudja őket megszólítani, de szerintem ez például elég jó példa arra, hogyan tud valaki pénzt csinálni versírásból, ami pedig köztudottan az a művészeti ág, amiben annyira azért nincs sok pénz.

Vagy ott van például Kemény Gabriella költőnő, akinek a szövegei a legkülönfélébb formában szerepelnek, például kaspókon.

Nekem nagyon tetszenek ezek a különleges, szokatlan megközelítések a művészettel kapcsolatban. Én nagyon hiszek abban, hogy ha fel tudjuk mérni, mi az a szükséglet, amire a mi művészetünk megoldást nyújt, vagy ha kicsit a közönség igényei felé tudunk menni, és olyan formában tálalni a mondanivalónkat, ami megérinti őket, akkor értékesíthető. De itt nekünk is kell egy kis marketinget tanulni, és a közönséget is kell edukálni. Sokan például nem tudják, hogy ha a Spotify-on hallgatják egy zenész számát, akkor közvetlenül a zenésznek termelnek bevételt. Úgy gondolom, hogy ezt érdemes kommunikálni a közönség felé, mivel sokan lehetnek, akik valamilyen módon szeretnék támogatni a zenészeket, de mivel már albumot nem sokan vásárolnak, ezért ezzel a rendszerrel nincsenek tisztában. Vagy ott van a Patreon is, amivel havonta vagy projektenként szerezhetnek pénzt a művészek. Persze ennek is ki kell találni a megfelelő rendszerét, hogy mi az, amit ott kínálsz az embereknek.

11. Mik a jövőbeli terveid? Hol találkozhatnak veled legközelebb a rajongók?

A közeljövőben jelenik meg az első albumom, amin most végzem az utolsó simításokat. Az egyik számhoz még fel kell venni a csellószólamot, amiben egy budapesti csellista ismerősöm fog segíteni. Illetve szervezek egy koncertet, amin bemutatom ezt az albumot. Ugye, itt a kihívás, hogyan lehet albumbemutatót tartani az elektronikus zenéknek? Hát, nekem van ötletem! Szeretném bevonni az élőzenét, néhány számot akusztikus formában megcsinálni, illetve a költészetet. Azt szeretném, hogy ha valaki eljön az eseményre, azt érezze, hogy élményben volt része, micsoda mesevilágba csöppent. Ezen kívül továbbra is tervezem, hogy havonta egy számot közzéteszek. Remélem, velem tartotok!

Így készült a Summer Dreams!

SoundCloud

Spotify

Twitter

Facebook 

YouTube

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.