Bevezető
A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Szaszkó Gabriella Glens Falls sorozatának első része, ami a nagy sikerű Pennington-testvérek sorozat előzményeiről szól. Az Engedj el regényben Chris és David apja, James Pennington mesél a gyönyörű Margarettel kötött házasságáról, mely kívülről kisvárosi idillnek tűnik, belülről viszont maga a pokol. Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!
Könyv adatai:
ISBN szám: 9789634994954
464 oldal
Fülszöveg:
James Penningtonnak két kamaszfiát és önmagát is a felszínen kell tartania bántalmazó, alkoholista felesége mellett. James mindent megpróbál megtenni, hogy kikerüljön felesége karmai közül, és megvédje a fiait. Az őrület közepén úgy határoz, hogy naplóban rögzíti a múltat, elmeséli, hogyan is került számító felesége csapdájába. Visszarepül az időben a hetvenes évek New York Cityjébe, ahol az egyetemisták felhőtlen életét élve csak az apja általi elvárásokkal kell megküzdenie. Azonban egy bulizós este során megismerkedik egy gyönyörű tizenhét éves lánnyal, és az egyéjszakás kaland örökre összeköti a sorsukat. Maggie hamarosan visszatér James életébe, és közli, hogy gyereket vár. James úgy dönt, hogy felelősséget vállal, és miután apja kitagadja, az északi Glens Fallsba költözik, és teljesen új életet kezd tinédzser feleségével, ezzel örökre szakítva gazdag városi életével. Azzal csak később szembesül, hogy Maggie súlyos pszichés gondokkal küzd. Vajon Jamesnek hogyan sikerül az őrület közepette felnevelnie fiait, miközben a felesége egyre inkább csúszik le a lejtőn?
Vélemény:
Különleges viszonyom van Szaszkó Gabriella könyveivel, ugyanis jó pár éve jelen vagyok a születésükkor egy fajta táv-bábaként. Gabival nyolc éve hűséges Nanos-fegyvertársak vagyunk és egymás állandó „ötletpárnái™” (copyright én), ami azt jelenti, hogy egymással beszéljük meg az ötleteinket, elakadásainkat. Sokszor a másiknak nem is kell semmit mondania, vagy ha mond is, gyakran homlokegyenest az ellenkezőjét csináljuk végül 😀
Szóval az Engedj elt már a kezdettektől fogva ismerem (a születési neve a.k.a. a munkacíme még egészen más volt egyébként), de nem olvastam egészen mostanáig. Mindig így csinálom, így sikerül elfelejtenem azokat az eseményeket meg csavarokat, amiket a bábáskodás alatt megtudtam.
Nagyon érzékeny lelkű vagyok, így ilyen húsbavágó könyveket, mint amilyen a Pennington család története csak úgy magamtól biztos nem olvasnék el, ha nem tudnám, hogy Gabi remek író. (Én inkább kedves kis Kora Februáros lányka vagyok.)
Az Engedj el a szörnyűségek ellenére olvastatja magát, szinte végig száguldottam rajta. Csak erőt gyűjteni álltam meg néha, amikor éreztem, hogy nehéz rész következik. Azt mondhatom, hogy ez a kedvencem a Pennington könyvek közül (egyelőre!) Ebben is nagyon sok a szörnyűség, de valahogy kevésbé direkt és grafikus, mint mondjuk a Maradj Velemben. James felé Maggie főleg pszichológiai hadviselést folytat, ami persze ugyanolyan borzalmas, mint a fizikai bántalmazás, de olvasóként azért jobban emészthető.
Beszéljünk a szülőkről, akiket ebben a kötetben közelebbről is megismerhetünk.
Én személy szerint utálom Maggie-t, és ha soha többet nem találkoznék vele, az is sok lenne 😀 (Ezzel szerintem mindenki így van…) Viszont ebben a regényben tovább árnyalódott a karaktere, láthatjuk, hogy a család, ahonnan jött, mennyire rányomta a bélyegét a viselkedésére, illetve, hogy több pszichológiai betegsége is van. Nem várhatjuk el tőle, tehát, hogy egészséges emberként reagáljon, mert egyszerűen nem tud. Ettől persze ugyanolyan szörnyű marad, de szerintem az igazán szörnyű dolog az, amit egyébként Gabi remekül bemutat, hogy a családokban a tragédiák és a minták tudattalan öröklődnek, és elátkozott Sziszüphoszként görgetjük őket magunk előtt, amíg nem jön valaki, aki megtöri az ördögi kört. És (tapasztalatból mondom) nem egyszerű családi átoktörőnek lenni.
Tudom, hogy sokan mérgesek Jamesre, de én azt gondolom, hogy megtett minden tőle telhetőt. Aki nem tapasztalta meg, nem is tudhatja, hogy milyen nehéz az állandó félelem légkörében cselekedni. A rettegés egyszerűen az ember agyába épül. Arra, hogy miért nem ment el, miért nem kért segítséget, szerintem Gabi betonbiztos magyarázatot ad.
Nagyon rezonáltam ezzel a regénnyel, mert összecseng azzal az életfilozófiámmal, amit így post-covid, post-2020 kialakítottam: mindannyian eltervezzük az életünket, azt reméljük, hogy szép és gondtalan lesz, hogy minden úgy alakul, majd ahogy mi azt szeretnénk… de ez sosem ilyen egyszerű. A dolog elromlanak, néha (sokszor) önhibánkon kívül, és így is mennünk kell tovább. De sokszor a legnagyobb szörnyűségek közepén, egész váratlan helyen megtalálhatjuk a szépséget, ami sokkal ragyogóbb lesz azért, mert ismerjük a sötétség mélységeit. Ahogy legszebb emlékeim közé tartozik a tavalyi kijárási tilalom alatt a napi folyóparti sétám, úgy James életében is voltak felemelő pillanatok: a barátsága Alexandrával, a nők, akik szerették, de akikkel sosem tapasztalhatta meg a hosszú távú boldogságot, a cinkos bajtársiasság a fiaival, a néha megcsillanó remény.
A kötet szerintem tökéletesen olvasható az alaptrilógia ismerete nélkül. Kicsit irigylem és sajnálom is azokat az olvasókat, akik így fognak neki, mert ők végig reménykedhetnek, hogy valahogy minden jóra fordul majd.
Nyereményjáték:
A játékunk során minden állomáson egy egy részletet találtok valamelyik Szaszkó Gabi regény borítójáról. Nincs más dolgotok, mint felismerni és beírni a regény címét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
Állomások:
10.24 Ink, Maps & Macarons
10.26 Corn & Soda
10.28 Veronika’s Reader Feeder
10.30 Kelly és Lupi olvas – interjú