New York

 

Üvegváros fénylik messze nyugaton,

túl az Óperencián. Ott jártunk,

régen, egy mesében talán. Nyugalom,

és zaj élnek itt békében. Láttuk,

az élet ilyen is lehet. Mégis néha

félek, a semmi magával ragad.

De te mindig itt vagy nekem, még ha

olykor nehéz is. Éjjel szétszakad

az ég a Central Park felett s pislákol

a fák lombján ezer csillag. És amott

a Brooklyn híd köt össze két világot.

Ma csak értünk gyúlnak a fények. Itt vagyok

egy kölcsönzött queensi lakásban.

És te is, valami régi és valami új a kék éjszakában.