Összefoglaló: Mit csináltam a karanténban?

A francia helyzet „post-confinement”

Több, mint két hete kezdődtek a kijárási korlátozás enyhítései Franciaországban. Nálunk a #maradjotthon periódus március 17-től május 11-ig tartott, bár az élet koránt sem tért vissza a „normális” kerékvágásba. Az iskolák még mindig zárva, bár néhány általános alsó- és felsőtagozatot újra nyitottak, de csak félárboccal működnek leginkább azok számára, akiknek tényleg létfontosságú, hogy a gyermek el tudjon menni iskolába (például azoknak a szülőknek, akik nem tudnak otthonról dolgozni.) Nagyon sok étterem teljesen zárva volt a k.k. alatt, de most jó néhány újra nyitott természetesen csak elvitelre, és műanyag fal mögött, maszkban, kesztyűben, stb. Bevallom, ha gyorsételekről van szó, akkor a kínai és japán kajához húz a szívem, úgyhogy örvendezett a szívem, hogy újra ehettem szusit. (Tudom, tudom #firstworldproblems.) A fodrászatok, szépségszalonok is újra nyitottak, csütörtökön megyek is fodrászhoz, kíváncsi leszek, milyen lesz. (A hajamat meg senki nem fogja látni, csak a férjem meg a tanítványaim Zoomon, de az is elég végül is. :D) A tömegközlekedés kicsit gyakoribbá vált, bár nekem igazából fogalmam sincs, mert nem mentem a bkv (bocs, pkv) közelébe március 13 óta, és igazából nagyon kedvem sincs… A határok nálunk legalább június közepéig zárva lesznek, de azt mondják a hivatalos források, hogy ne nagyon gondolkodjunk külföldi utazásokban… Én őszintén jelen helyzetben már annak örülni fogok, ha férjem nagymamájához lejutunk, ott legalább van kert. Múlt szombaton vendégeink voltak, szóval két hónapja először láttunk valakit, akik nem mi voltunk. Komolyan az elején úgy éreztem magam, mint Tarzan, amikor először találkozott a külvilággal, kicsit berozsdásodtak a social skilljeim. 😀 De nagyon jó élmény volt, hiányoztak a barátaim. A közelgő harmincadik születésnapomra talán tudunk találkozni még néhányukkal.

Ezt az összefoglalót nagyrészt magamnak csinálom, hogy lássam, nem töltöttem haszontalanul ezt a két hónapot. Iszonyú szigorú tudok magammal lenni, úgy érzem, sose csinálok eleget, és ez elég frusztráló, bár valahol ez is tol előre az életben. Ugyanúgy kétélű fegyver, mint a túlbuzgó képzelőerő, aminek a történeteimet köszönhetem, de ami néha megbénít a túlgondolással. Szóval semmiképp ne érezzétek orrotok alá dörgölésnek, mindenki úgy birkózott meg ezzel a periódussal, ahogy legjobban tudott. Van, aki munkába menekült (pl. én), van, aki a képzelet világába. Ami számít, hogy ezzel is megbirkóztunk.

Két hónap azért rengeteg idő. Márciusban még olyan hideg volt itt, hogy minduntalan a pihe-puha macis pulcsimban nyomultam, lábamon az elengedhetetlen gigazoknival. (Amikor februárban a barátaink esküvőjére mentünk / ami kb. 2020 utolsó jó pillanata volt, onnan kéne megvágni az évet, olyan hideg volt a kocsiban, hogy amikor megálltunk benzinkúton, rögtön rávetettem magam erre a meleg, atomzoknira. Valami 12 euró volt, ami nyilván rablás, de gyerekek, életem legjobb beruházása volt. Az esküvőről egyébként az Élménygyűjtögető podcastban is mesélek, amit itt (vagy, ha a Youtube-ot jobban kedvelitek, itt) hallgathattok meg.) Most május végén pedig olyan jó idő köszöntött be, hogy már pólóban szaladgálok. Furcsa egyébként belegondolnom most, mert olyan éles váltásnak tűnik, mintha hirtelen lett volna télből nyár, pedig közben ott volt az az ellopott tavasz.

Blog:

Elkezdtem lefordítani egy járványos novellám angolról, de ez érdeklődés hiányában abbamaradt.

Írtam a Sedna című dal születéséről.

Lefordítottam egy kedvesen posztapokaliptikus dalszöveget

Nyereményjátékot indítottam

Az elején minden nap írtam arról, hogy hogyan boldogulunk, de egy idő után már nem igazán volt mit mondanom

Interjúk:

Szimplán Mesés! Bumberák Majával

Zöldülő Tóth Andival (Háztartásom Hulladék Nélkül)

Beszélgetés MargaréTalánnyal

Írók Egymás Között:

Személyes témák a blogon

Erős férfi karakterek

Már csak a két Solar-saga epizóddal vagyok elmaradva…

Csudapest Világvége

Áprilisban megjelent a TBA könyvek gondozásában a Csudapest Világvége című novellás (és verses)kötetem. A borító olyan csodálatos, hogy ezért már megérte élni és írni 🙂 (Örök hálám üldözi érte szerkesztőtársamat, Tomasics Józsefet.) A kötet ingyenesen letölthető a Dunwich Market oldaláról. A célom az volt, hogy könnyed, színes kirándulásra invitáljam az olvasót egy másik Budapest utcáin. Ha szeretnél letöltés előtt tájékozódni, ezeket írták eddig a kötetről:

Interjúk:

Egy elképzelt könyv

IRKA blog

Krausz Emma blogja

The Black Aether

Vélemények:

Cinegore

Egy elképzelt könyv

Gyűjtögető-alkotó

Lexa? Olvas!

Papírra vetett gondolataim

Filmek

A barátainkkal minden hétfőn megnézek egy Ghibli filmet, meg néztem egy párat egyedül is. Kitaláltam a remek #Mayazaki conceptet, hogy májusban minden Miyazakit megnézek, ami nyilván nem jött össze, de azért próbálkozom. Erről majd mindenképp írok egy blog bejegyzést. „Békeidőben” havonta szoktunk a Párizsi Magyar Intézetbe járni klasszikus magyar filmeket nézni, ezt most itthon igyekeztük pótolni. Miket láttam? (Tuti elfelejtettem valamit)

A légy

A Pendragon Legenda

Call me by your name

EXistenZ

Isten hozta, Őrnagy úr!

Grave of fireflies

János Vitéz

Howl’s moving castle

Ponio

Porco Rosso

Sose halunk meg

Spirited away (Chihiro)

Csalódás: Grave of Fireflies, A Pendragon legena ( imádom a könyvet, a film brrr)

Kevenc: Howl’s moving castle (A vándorló palota)

Kellemes meglepetés: Call me by your name, EXistenZ, Porco Rosso

Grimmek

A The Black Aether Grimmes pályázatához segédanyagként elkezdtem le/újrafordítani kevéssé ismert Grimm meséket. Heti két-három mese az adagom. Eddig 16 mesét fordítottam le, ezeket elolvashatjátok a TBA oldalán vagy a Patreonunkon.

Írás

Újra elővettem a Dreamlesst, írtam hozzá egy picit meg újra szerkesztettem rajta egy kört. Ha minden jól megy, ma este újra beküldöm az elejét egy pályazatra, akkor is, ha úgy érzem, sose érek a végére.

Szakadatlanul dolgoztam a Macchiatos, etcn. Nagyon sok dolgot kitaláltam és lejegyzeteltem. Igyekeztem rendszeresen írni, és nem azon aggódni, hogy napi 25 perc írás nem elég, hanem örülni annak, hogy rendszeres.

Májusban (eddig) 10 964 szót írtam belőle

Áprilisban pedig 3989-et. (Április 22-én szedtem elő újra a sztorit.)

Ko-fi

Csináltam egy Ko-fit, ahol meghívhattok egy kávéra, ha szeretitek, amit csinálok 🙂

Lakás

Nem mondom, hogy időnként nem uralkodtak áldatlan állapotok, de azért összességében a lakás sokkal rendezettebb, mint előtte. (Főleg a vendégek érkezése után, ihaj-csuhaj.) Volt valami, amit hónapok óta meg akartam csinálni, de sose kezdtem neki, mert iszonyat hosszadalmas munka. Állt ugyanis a szekrényemben legalább tizenöt angol tankönyv, és gondoltam, milyen jó lenne ezeket végiglapozni, beszkennelni az érdekes cikkeket. (A gimis angol tankönyvekben nagyon érdekes, igazán felnőtteknek való témák vannak, némelyik komolyan lenyűgözött.) Na most nem volt kifogásom, úgyhogy szépen végignyálaztam az összes könyvet, és beszkenneltem az érdekes olvasmányokat vagy feladatokat. Következő lépésként majd óraterveket is szeretnék hozzájuk készíteni, de azt hiszem, azt kisebb adagokban fogom megtenni. Pár dolgot már le is teszteltem a B2-es csoportommal, olyan izgalmas dolgokról beszélgettünk, mint a mesterséges intelligencia, az űrutazás, a jövő ételei (okké, lehet kicsit rányomtam a diákokra a spekulatív irodalmas tendenciáim, e nem érkezett eddig panasz.)

Mesék

Nehéz időkben az ember lelke szomjazza a meséket. Nagyon sokat segített a lelkemnek Zalka Csenge heti többszöri online mesemondása, és neki köszönhet fedeztem fel Laura Packer amerikai mesemondót is. A két hónap alatt körülbelül hatvan mesét hallgattam meg, mondtam kétszer online mesét franciaországi magyar gyerekeknek, és olvastam pár mesegyűjteményt, erről lentebb.

Olvasás

Hát ezen a területen nem muzsikáltam olyan jól, mint szerettem volna. Egyszerűen nem tudtam a könyvekre koncentrálni, legtöbb esetben igazából meg sem próbáltam.

Mindazonáltal nagyon nagy teljesítményemnek érzem, hogy végigrágtam magam Háy János: Kik vagytok ti? című monstrumán.

Brian K. Vaughan: Y, the last man deluxe volume 3

Háy János: Kik vagytok ti?

France Verrier: L’étoile et le bouleau

Mathieu Bablet: Midnight Tales, Tome 3

Mike Ashley (ed): Lost Mars: The Golden age of the Red Planet

Naomi Bultuck: Apples from : Multicultural Folk Tales about Stories an Storytellers

Patreon

Úgy döntöttünk, hogy indítunk egy Patreon oldalt a TBA-nak, hogy még jobb minőségű tartalmat hozzunk el nektek. Ha az ember jól akarja csinálni, a Patreonozásba nem lehet csak úgy ukmukfuk belevágni. Sok tervezés és megbeszélés előzte meg, de elégedett vagyok a végeredménnyel és nagyon büszke vagyok magunkra.

Podcast

Az Élménygyűjtögető podcast vendége voltam ALISA/Girl in the mirror, zenei producer és Krausz Emma, író társaságában. A beszélgetést két részletben hallgathatott meg, az elsőt itt a másodikat pedig emitt.

Rajz

Az elejétől fogva követem Agócs Írisz krumplis-rajzolós posztjait, és komolyan mondom néhány napomban ezek a kisállatok voltak a fény az alagút végén. A férjem is mindig lelkesen kérdezgeti, hogy mi a napi kisállat, és kedvesen megcsodálja a rajzaimat. Írisznek hála már több, mint ötven napja tökéletesítem az állatka-rajzoló tehetségem. Vannak napok, amikor bónuszba több állatot is kapunk. Például a kutyák esetében.

Illetve elkezdtem vázlatokat készíteni a Macchiatos etc. karaktereihez, amikből aztán MargaréTalány varázsolt igazán csodálatos illusztrációkat.

A saját vázlatom, hát szegény Marcel elég nyomika lett
MargaréTalány vázlat
MargaréTalány kész kép

Sport

Nem vagyok egy sport-istennő, bár az elmúlt két évben rendszeresen jártam taposni az edzőterembe. (Persze, ez a kinézetemen abszolúte nem látszik meg, de a végén már ez se érdekelt, azért jártam, mert boldoggá tett a taposás.)

Az itthonlét nagy eredménye, hogy rávettem az én drága „én nem vagyok hajlékony, én entellektüel vagyok!” férjem, hogy jógázzon velem, és bizony a két hónap majdnem minden napján (97%) jógáztunk húsz percet. A Do you yoga oldalon vannak ingyenes programok, mi főleg szadista Sadie-t, és kedves Jesst toltuk.

Emellett szintén majdnem minden nap megcsináltam egy harminc perces sétálós edzést, amit azért szerettem, mert tudtam közben olvasni. (Tudom, tudom…) A vége felé pedig találtam ezt a táncos edzést, szóval voltak napok, amikor másfél órát is simán sportoltam.

Utóbbi két hétben sajnos visszaesett a rendszeresség viszont minden nap sétálok az utcánkban egy órát kb. Nagyon hosszú utca, lemegyek a végéig meg visszajövök, közben irigykedve szemlélem a kerteket.

Tanítás

Egy csomó magántanítványomat elvesztettem, mert vagy túl messze laknak, vagy vidékre mentek átvészelni a bezártságot, vagy túlságosan féltek a szülők a fertőzés veszélytől. Mindenkinek felajánlottam, hogy váltsunk Skype-os formátumra, de senki nem élt vele. (Vannak óvodás / kisiskolás tanítványaim, velük tényleg nem menne annyira.) Az amúgy is online tanítványaim megmaradtak, sőt szép lassan új tanítványokra is szert tettem. Ez nagyon jót tett min az önbecsülésemnek, mind a morálomnak, mert imádom a tanítványaimat, mind a napirendemnek. (Így azért volt valami rendszer az életemben, és egészen követni tudtam, hogy milyen nap van.) (Nyilván az sem ártott, hogy így a betevő falatomra is megkerestem a pénzt.)

A csoportommal először Zoomon, aztán Bluejeansen toltam, illetve tolom az órákat (igaz, hogy vennem kellett egy fizetős előfizetést, de who cares…). A 25+ fős csoportból megmaradt egy nyolcfős keménymag, őket nagyon szeretem, lelkesek, viccesek, remek óráink vannak. Ráadásul mindig megköszönik a munkám meg az odaásom, el nem tudjátok képzelni, ez mennyit jelent.

Versek

A Csudapest Világvégét reklámozandó olyan akciót találtam ki, hogy aki megosztja a megjelenés hírét, és hozzászólásban ad egy témát, annak írok arra a témára egy verset vagy mininovellát. Az eddig elkészült alkotások:

Zalka Csengének a Törpeszarvasról írtam

Timár Krisztinának a Higanyról

Láng Eminek a Szakrális geometriáról és az Eperfagyiról

Még Vittorio Verrosinak lógok egy angyalos írással.

Ha szeretnétek ti is saját verset, ne habozzatok csak osszátok meg a Csudapest Budapest hírét valamilyen közösségi médián, és írjátok meg a témátokat 🙂

Nektek, hogy telt  ez a furcsa tavasz?

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.